Keletre tartó szolgáltatók

Az oktatás reformja, további fejlesztése nélkül elveszítheti a kelet-közép-európai régió a nemzetközi tevékenységkihelyezési (outsourcing) piacon korábban megszerzett kedvező pozícióját – derül ki a DTZ globális ingatlan-tanácsadó tanulmányából. A térségben a kilencvenes évek végén nyitották meg az első nagyobb üzleti szolgáltató központokat Lengyel-, Csehországban, valamint Magyarországon, és a múlt év végére már 183 ilyen jellegű létesítményt hoztak létre a nyugat-európai és amerikai cégek a régióban. A külföldi invesztorok megjelenését főként a kedvező befektetői környezet, az olcsó, képzett munkaerő és a modern irodák fejlesztése ösztönözte. Az eddigi megbízások 77 százaléka Lengyel-, Cseh- és Magyarországra irányult, ugyanakkor feljövőben van Szlovákia, Bulgária és Románia is. Az utóbbi két ország különösen a január elsejei európai uniós csatlakozását követően lehet vonzó célpont a különböző szolgáltató központok számára, igaz, Romániának már tavaly is sikerült a térségbe irányuló üzletifolyamat-kiszervezési (BPO) szerződések mintegy harmadát elnyerni.

Bár az utóbbi években a nyugat-európai és amerikai, illetve a kelet-közép-európai régió közötti különbség csökkent a bérköltségben, az eltérés olyan mértékű, hogy középtávon még mindig vonzó szempont lesz ez is. Becslések szerint a térségbeli keresetek még 2020-ban is az uniós átlag harmada–fele között lesznek.

Bár Kelet-Közép-Európa drágább, mint India, a minőségi oktatási rendszer, a jó munkakörnyezet, a rugalmas munkaerőpiac, a megfelelő infrastruktúra, a szoros kulturális kötelékek, a nyugati piacok közelsége és az olcsó, de jó minőségű irodák elérhetősége mégis vonzóvá teszi a nyugat-európai és amerikai befektetők számára. A régió további nagy előnye Indiával szemben, hogy az angol mellett más nyelveket beszélő alkalmazottakat is szép számmal lehet találni. A nyelvtudás területén Lengyelország és Szlovákia van a legkedvezőbb helyzetben, Magyarországnak azonban ezen a téren komoly lemaradása van, az Eurostat adatai szerint ugyanis az utolsó előtti az Európai Unióban a beszélt idegen nyelvek tekintetében.

A régió outsourcing központjainak számító városok – Varsó, Prága, Budapest – ugyanakkor telítődnek, fogy az elérhető munkaerő, ezért egyre inkább keresik a lehetőséget a vidéki településeken való megjelenésre is a szolgáltató központjukat a térségbe telepítő cégek – mondta el érdeklődésünkre Suhajda Attila, a Magyar Outsourcing Szövetség (MOSZ) elnöke. Veszélyben látja azonban Magyarország tőkevonzó képességét az elnök a megnövekedett adóteher és a képzett munkaerő hiánya miatt. Éppen ezért a szövetség két legfontosabb feladata a minden szolgáltató cég számára fontos rugalmas munkaerő-piaci szabályozás megvalósításának, illetve a képzés fejlesztésének elősegítése. Magyarország jelenleg népszerű tevékenységkihelyezési célpont a régióban, ennek fő oka egyértelműen az olcsóság. A fő célnak azonban nem annak kellene lennie, hogy ezt megtartsuk, sokkal inkább a nagyobb hozzáadott értéket képviselő projektek elnyerésére kellene összpontosítani, ehhez azonban szükség van a jól képzett, több idegen nyelvet beszélő munkaerőre – tette hozzá Suhajda Attila.

Kulcskérdésnek tartja a versenyképesség megőrzése szempontjából az oktatási rendszer piaci igényekhez való igazítását Szakál László, a hazai outsour-cing piac meghatározó szereplője, az EDS Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója is. A tavaly több mint 13 milliárd forintos bevételt elérő, jelenleg 1450 főt foglalkoztató, informatikai és üzleti szolgáltatásokat nyújtó társaság az idén 300 fős bővítést tervez Budapesten, amennyiben azonban ezt meghaladó mértékben nő a létszám, akkor vidéken fejlesztenek. KZ