Magyar biotech show
A várakozásoknál is eredményesebbnek bizonyult a múlt heti egyesült államokbeli (Seattle-t, San Franciscót és San Diegót érintő) magyar biotechnológiai roadshow – derül ki a résztvevőkkel folytatott beszélgetésekből. A kint járt mintegy tucatnyi cég szinte mindegyike üzletet kötött, a legjelesebb egyetemekkel kezdődtek ígéretes tárgyalások tudástranszfer-együttműködésről, a világ legnagyobb biotechnológiai cégeivel tudtak jó kapcsolatot kialakítani, s általában véve is sikerült prezentálni a magyar potenciált és lehetőségeket a világ biotech Mekkájának számító nyugati parton. Ám a munka itt és most nem áll, nem állhat meg – a „show” folytatódik. A magyarok legközelebb májusban a bostoni Bio International Conventionön vesznek részt, kollektív magyar pavilonban mutatva be a kínálatot. (Ez az egyik legjelentősebb biotechnológiai rendezvény, keretében tavaly 1500 cég részvételével több mint 10 000 tárgyalásra került sor.) A tervek szerint újabb roadshow is lesz, ezúttal Kanadában.
Két konkrét üzletet is kötött például a Solvo, s ha csak ennyi lenne az eredmény, nekünk már ezért is megérte volna kijönni – sommázta Duda Ernő, a szegedi cég elnök-vezérigazgatója, a Magyar Biotechnológiai Szövetség elnöke. Mint a Világgazdaságnak elmondta: kiválóan előkészített üzleti körút volt, s ennek köszönhetően a tucatnyi részt vevő cég nagyon sok új partnerrel ismerkedhetett meg. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a legtöbb esetben a helyi biotech cégek csúcsmenedzsmentjével tudtak tárgyalni.
Az üzletkötésen túl kiemelkedően fontos volt, hogy sikerült tárgyalásokat kezdeni a területen vezető szerepet játszó nagy egyetemekkel – UCLA, Stanford – való együttműködésről. Technológiai transzfer, tudásátadás, közös tréningprogramok egyaránt lehetséges területek, s arról is szó van, hogy ezek az egyetemek magyarországi képzési programokat tartanak, illetve, hogy magyar szakembereket fogadnak – mondta el Duda Ernő.
A kutatás-fejlesztés terén is biztatóak a fejlemények: a világ legnagyobb gyógyszergyárában, a Viagrát is előállító Pfizernél, vagy éppen a világ első számú biotech cégénél, a Genentechnél is tárgyaltak, főként klinikai kísérletekhez kötődő szolgáltatásokról. Duda a nagyságrendet egy adattal érzékeltette: a Pfizer éves kutatási és oktatási költségvetése meghaladja az ezekre szánt teljes magyarországi büdzsét. Szóba került például az is, hogy később akár k+f központokat is létesíthetnének Magyarországon.
A biotech jellemzően olyan ágazat, amelyben a kockázatitőke-befektetőknek óriási a szerepük. Az amerikai kockázati tőke mintegy harmada Kaliforniában lelhető fel. Ez is indokolta, hogy a tavalyi, keleti parti roadshow után most a nyugati partra szerveztük a körutat – mondta lapunknak Merényi Miklós, a gazdasági tárca szakállamtitkára. Kockázatitőke-alap felállításában egyébként maguk is gondolkodnak – felmerült ugyanis egy olyan kvázi kockázati alap létrehozása, amelyben nemzetközi kockázatitőke-társaságok, az állam, valamint a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. venne részt. Az lenne a célja, hogy Magyarországra vonzzák a befektetőket ebben az iparágban.
Habár a magyar biotechnológiai promóció elsődleges célpontja a világ vezető biotech nagyhatalmának számító USA, ez nem jelenti azt, hogy másfelé nincsenek hasonló bemutatkozások, s a jövőben nem terveznek ilyeneket – szögezte le Rétfalvi György. A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. vezérigazgatója az USA-beli roadshow idején Kanadában folytatott tapogatózó tárgyalásokat, egyebek között egy roadshow esélyét felmérendő. Szeretnék ugyanis ott is megismertetni a magyar lehetőségeket.
A világ humán-biotechnológiai tevékenységének háromnegyede Észak-Amerikában zajlik, ezen belül az első helyen ebből a szempontból Massachusetts áll, a második Kalifornia, a harmadik pedig a kanadai Ontario – emlékeztetett Rétfalvi. Hogy a magyarokat „helyzetbe hozzák”, egyrészt az is kell, hogy felvegyék a kapcsolatot a nagy iparági szereplőkkel, amelyek a termékfejlesztés, a k+f és a termelés terén egyaránt motorjaivá válhatnak a magyar biotechnológia további fejlődésének. Emellett a magyar cégek társfejlesztőként, beszállítóként, exportőrként, vagy akár még összetettebb együttműködő partnerként tudnának bekapcsolódni ezeknek a nemzetközi vállalatoknak a tevékenységébe.
