Várat magára az áramalku

„Átadtuk a javaslatainkat, amelyeken túl már nem tudunk menni, mivel elmentünk a végsőkig” – szögezte le a Világgazdaságnak Garamhegyi Ábel. A gazdasági tárca államtitkára ma reggelre várja a villamosenergia-ipari szakszervezetek válaszát a hétfőn átadott javaslatokra. Mindazonáltal úgy látja: a szakszervezetek is érzik, hogy muszáj megállapodni, már csak azért is, mert társadalmi támogatottságuk nem engedne meg hosszabb sztrájkot.

Tegnap kétórás volt a figyelmeztető munkabeszüntetés, ezen a dolgozók 95 százaléka vett részt. A sztrájkbizottság egyik tagjától megtudtuk, hogy csütörtökön már ennél is több órán keresztül szünetel a hazai áramtermelés, február 12. után pedig folyamatos lehet a leállás, ha nem tudnak megegyezni a kedvezmények fenntartásáról. A kiesés az MVM szerint 300 megawattnyi volt, azt a nagykereskedők a tartalékokból pótolták, nem kellett importálni.

Az államtitkár így érvelt: az összes fogyasztó két százalékát sem éri el a C tarifa kedvezményezettjeinek a száma, azaz a szakszervezetek valamivel több mint hatvanezer embert képviselnek, akiknek durván egyharmada az aktív dolgozó, kétharmada pedig nyugdíjas. Ráadásul olyan alkalmazottak, akiknek az átlagkeresete jóval magasabb, mint az országos átlag, s mégis, éves szinten mintegy nyolcmilliárd forint támogatásban részesülnek a kedvezményes tarifának köszönhetően – ennek az árát pedig a többi fogyasztó fizeti meg. Nem szólva arról, hogy az olcsó áramlehetőséget kihasználva fogyasztásuk jóval az átlag fölött van.

Mindenesetre az állam – s képviseletében a GKM – tartja magát ahhoz, hogy a piacnyitásig hajlandó csak fenntartani a jelen helyzetet, azt követően olyan szabályozási környezetet biztosít, amely lehetővé teszi a munkáltató számára, hogy ha akarja, akkor kínálhatja dolgozóinak a kedvezményes tarifát. Az államnak ekkor már csak egy szegmensben lesz feladata: gondoskodni kell és kíván is arról, hogy az ágazat nyugdíjasaival szemben ne kövessenek el méltánytalanságot; ezt piac- és EU-konform szabályozással érik majd el a villamosenergia-törvényben.

Az államnak nem okoz komoly veszteséget a sztrájk miatti energiakiesés – mondta Garamhegyi, rámutatva: magánkézben lévő erőművekről van szó (kivéve a paksi atomerőművet, illetve a Mátra 25 százalékát), s az állam is csak az átvett mennyiségért fizet.

A kiesés a tulajdonosok vesztesége, nő az üzemeltetési költségük, s ezt a többi fogyasztóra fogják terhelni, azaz hosszabb távon áremelkedést eredményezhet a mostani akció – fűzte hozzá az államtitkár. Megígérte: a tárca a munkáltatókkal is tárgyalni fog, s erre ők is igényt tartanak, ahogy azt jelezték. Ám előbb meg kell szűnnie a sztrájkfenyegetettségnek, s azután lehet továbblépni. Maguk a munkáltatók is jelen voltak egy tárgyaláson, s kinyilvánították a szándékukat a megállapodás elérésére. Ők is tudják, hogy nekik is kell terhet vállalniuk a helyzet megoldása érdekében – vélekedett Garamhegyi.

Európa több államában, például Német- és Olaszországban az az elterjedt gyakorlat, hogy egy bizonyos mennyiségig a villamosenergia-iparban dolgozók ingyen jutnak áramhoz, e felett normál fogyasztói árat kell fizetniük. Németországban nem egységesek a kedvezmények, mert három nagyvállalat és több kisebb cég biztosítja a villamos energiát. A kedvezmények mértéke az adott dolgozói érdekképviselet és az adott vállalat megállapodásának a függvénye.

Az ausztriai áramtermelő és -elosztó cégek többsége ad valamennyi kedvezményt a dolgozóinak, ám ezt önkéntesen teszi, nem törvényi előírás alapján. A szóban forgó cégek szociális érzékenységében mindenesetre szerepet játszhat, hogy kisebb-nagyobb részben állami (tartományi) tulajdonban vannak. TG

Európa több államában, például Német- és Olaszországban az az elterjedt gyakorlat, hogy egy bizonyos mennyiségig a villamosenergia-iparban dolgozók ingyen jutnak áramhoz, e felett normál fogyasztói árat kell fizetniük. Németországban nem egységesek a kedvezmények, mert három nagyvállalat és több kisebb cég biztosítja a villamos energiát. A kedvezmények mértéke az adott dolgozói érdekképviselet és az adott vállalat megállapodásának a függvénye.

Az ausztriai áramtermelő és -elosztó cégek többsége ad valamennyi kedvezményt a dolgozóinak, ám ezt önkéntesen teszi, nem törvényi előírás alapján. A szóban forgó cégek szociális érzékenységében mindenesetre szerepet játszhat, hogy kisebb-nagyobb részben állami (tartományi) tulajdonban vannak. TG

-->