Neveket kérnek a bankok

Az ingatlanpiac szereplői 2007-re továbbra is az előre jelzett inflációnál nagyobb (7–10 százalékos) árnövekedést prognosztizálnak. A legnagyobb mértékűt az építőanyagáraknál (9,9 százalék) és az építési-szerelési tevékenységek díjánál (8,8) várják, s szerintük a tervezési díjak 8,3, a munkaerőköltségek 8,2, a telekárak 6,7 százalékkal haladhatják majd meg a 2006. évi szintet – összegezte legújabb felmérését az Ecostat. Ezek talán a legfontosabb tényezők, amelyek befolyásolják az ingatlanos ágazatban tevékenykedő kis- és közepes vállalatok mozgásterét.

„Vannak költségek, amelyeket egyszerűen nem tudnak továbbhárítani ezek a cégek, ezek között vezető helyen áll az építőanyagok ára, amely azért emelkedik ilyen dinamikusan, mert a profitmaximalizálásra törekvő anyaggyártók diktálnak” – fűzte hozzá Breznay Attila, a budaörsi M1 Outlet Center fejlesztését végző FTB Invest Kft. vezérigazgató-helyettese.

A telkek esetében vélhetően a statisztika általában tapasztalható torzításai lehetnek azon kutatóintézeti megállapítás mögött, hogy stagnál vagy kismértékben csökken az építési telkek ára – vélte, megjegyezve: a telek bekerülési költsége elenyésző az egész projektet figyelve, és az sem mindegy, hogy egy rendezési tervvel vagy a nélkül álló telekingatlanról van szó. Előbbiek tartják az árukat, sőt növekednek is, hiszen szinte a vétel másnapján megkezdhető az építkezés, míg utóbbinál kettő-négy év is eltelhet, míg kitisztul a kép, márpedig ennyit nem tud várni a fejlesztő.

Breznay Attila arra is felhívta a figyelmet, hogy nagyon sok ugyan az ingatlanberuházás, ám a kivitelezési oldalon a projektekre jelentkező cégekből túlkínálat van. Ez kedvez a fejlesztőknek, mert versenyeztethetik őket, az FTB budaörsi beruházásánál is nagy küzdelem volt.

Ugyancsak tipikusnak nevezte, hogy manapság a projekteket finanszírozó bankok szinte kérik, hogy nagy neveket is produkáljon a fejlesztő a projekt öszszes szakaszában. Ez ma már nem kevés költséggel jár, de megéri, mert biztonságot is nyújt, ha profikkal dolgoztat a fejlesztő – fejtette ki.

Arra a kérdésre, milyen biztosítékok lehetnek a forgótőkét kimerítő nagyfokú lánctartozás csökkentésére, így érvelt: nem véletlen, hogy több felmérés szerint a cégvezetők a munkaerőköltségek jelentős növekedésére számítanak, ezen kalkulációjukban ugyanis már benne van az, hogy a feketegazdaság egy részének szürkülését vetítik előre. A vezérigazgató-helyettes sokkal szigorúbb szabályozást és ellenőrzéseket sürgetett, hiszen az a végső cél, hogy a valósághoz közelebbi kép alakuljon ki a költségekről és egy-egy cég teljesítéseiről. Nagyon fontosnak tartotta, hogy a fejlesztőt is tájékoztassák az alvállalkozók pénzhez jutásáról, annak ellenére, hogy elméletileg nem tud kezességet vállalni értük, hiszen az a fővállalkozó joga és kötelessége.

Breznay Attila megerősítette a GKI és a KSH tavaszi, a kiskereskedelmi ingatlanok koncentrálódására vonatkozó megállapításait. Egyáltalán nem tartja károsnak ezt a folyamatot, úgy látja, hogy ez a vásárlóknak és a bérlőknek is jó. Előbbieknek azért, mert egy helyen mindenhez hozzájutnak, sőt impulzusvásárlásaikat is ott végezhetik el, hiszen nagy a kínálat, utóbbiak szempontjából meg azért, mert nagyobb felületen, az adott márkának megfelelő térben és módon tudják bemutatni a termékeket. Az M1 Outlet Center beruházásának előkészítésekor ezeket a szempontokat fokozottabban vették figyelembe, gondolva a kereszthatásokra is – fejtette ki a vezető.