Mitől függ, hogy egy cég (gyorsan) növekszik vagy sem?

„A profit nem célja egy vállalkozásnak, hanem inkább az eredménye” – mondja Peter Drucker. Kevés mondat világít rá élesebben arra, amit sok vállalkozás csak későn tapasztal meg: a növekedés nem történik varázsütésre és főként nem pusztán szándék kérdése. A vállalati bővülés nem csupán vágyott cél, hanem a hosszú távú versenyképesség és fennmaradás kulcsa. A stagnálás önmagában nem kudarc, de mindenképpen jelzés: érdemes feltárni, milyen stratégiai, vezetői vagy pénzügyi korlátok fékezik a fejlődést. Fontos felismerni, hogy a növekedés nem automatikus, hanem tudatosan irányított folyamat, amelyhez világos célok, következetes döntések és megfelelő feltételek szükségesek. A gyorsan növekvő vállalkozások külön statisztikai kategóriát is képeznek: ők legalább három egymást követő évben legalább 10 százalékkal növelik a foglalkoztatottjaik számát. Ez a kategória lehetőséget ad arra, hogy kiemeljük azokat a cégeket, amelyek példát mutatnak – és megértsük, mi jellemző rájuk, és mi különbözteti meg őket a stagnáló szereplőktől.

Mi számít „gyors növekedésnek”?

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az Eurostat meghatározása szerint gyorsan növekvő vállalkozásnak az a legalább tíz főt foglalkoztató cég számít, amely három egymást követő évben legalább 10 százalékkal növelte a foglalkoztatottjai számát.

Magyarországon 2022-ben 3598, 2023-ban pedig már 4568 gyorsan növekvő vállalkozást azonosított a Központi Statisztikai Hivatal – ez 27 százalékos növekedés. A legalább tíz főt foglalkoztató vállalkozások körében a gyorsan növekvő cégek aránya meghaladja az uniós átlagot, amivel hazánk régiós összehasonlításban is kiemelkedik, közvetlenül Horvátország mögött a második helyen áll (lásd 1. ábra).

Magyarországon 2023-ban a legalább tíz főt foglalkoztató vállalkozások több mint 12 százaléka került ebbe a kategóriába, míg két évvel korábban ez az arány még csak 9,6 százalék volt. 

A statisztikák szerint a gyorsan növekvő vállalkozások többsége – létszámukat tekintve – jellemzően a kisvállalkozások köréből kerül ki, ugyanakkor arányuk a működő közép- és nagyvállalatok között magasabb. 

Területi szempontból erős koncentráció figyelhető meg: a gyorsan növekvő vállalkozások több mint 50 százaléka Közép-Magyarországon (Budapesten és Pest vármegyében) működik, míg további 10-10 százalékuk a Dél-, illetve az Észak-Alföldön található. Tevékenységi körüket tekintve is erős a koncentráció mértéke: a gyorsan növekvő vállalkozások több mint egyharmada a kereskedelemben, gépjárműjavításban, valamint a feldolgozóiparban tevékenykedik. A feldolgozóiparon belül a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék, valamint az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása ágazatokban működik a legtöbb gyorsan növekvő vállalkozás. A harmadik legjelentősebb ágazat pedig a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, ahol a gyorsan növekvő vállalkozások 15 százaléka tevékenykedik (lásd 2. ábra).

A (gyors) növekedés mozgatórugói

Egy vállalkozás növekedése sosem kizárólag a szerencsén múlik. Több, összefüggő tényező erősíti egymást, és ha valamelyik hiányzik vagy gyenge, a növekedési pálya könnyen megszakadhat. Ha pedig ezek a tényezők egyszerre fennállnak, nagyobb a valószínűség a gyors növekedésre. Tekintsük át az alábbiakban a legfőbb aspektusokat, amelyek nélkülözhetetlenek a fejlődéshez, illetve kiemelten is a dinamikus fejlődéshez!

• Vezetői fókusz és stratégiai gondolkodás. A vállalatvezetés szerepe kulcsfontosságú: világos jövőkép, fókuszált prioritások és következetes stratégia nélkül nincs tartós növekedés. A sikeres vezető képes felismerni, mely területeket kell háttérbe szorítani ahhoz, hogy a cég a fő irányra összpontosíthasson. Azok a cégek, amelyek vezetői egyszerre terveznek hosszú távra és közben rugalmasan reagálnak a rövid távú kihívásokra, jóval nagyobb eséllyel érnek el gyors növekedést.
• Piaci pozíció és alkalmazkodóképesség. A legjobb vezetés sem elegendő, ha a vállalkozás olyan piacon működik, ahol nincs érdemi növekedési potenciál. A sikerhez elengedhetetlen a bővülő kereslet felismerése, az új értékesítési csatornák kiaknázása – akár külpiacokon is –, valamint a gyors reagálás a fogyasztói igények, szabályozási feltételek vagy technológiai trendek változásaira. A gyorsan növekvő cégek jellemzője, hogy felismerik és kihasználják a változásokban rejlő lehetőségeket, miközben sok más szereplő inkább kivár.
• Pénzügyi háttér és forrásfelhasználás. A növekedéshez források kellenek: új munkatársak felvétele, fejlesztések, technológiai újítások, marketing, külpiaci terjeszkedés – ezek mind beruházást igényelnek. A statisztikák szerint a magyar kkv-k betétállománya 2024 közepén közel 9300 milliárd forint volt. Ez jóval meghaladja az új hitelek felvételét ugyanabban az időszakban (lásd 3. ábra), ami arra utal, hogy a kkv-k egy jelentős részénél az új beruházások megvalósításához szükséges tőke rendelkezésre áll, mégis kivárnak. Akiknél nem áll rendelkezésre elég tőke a fejlődéshez szükséges fejlesztések megvalósításához, azok számára több célzott beruházási hitellehetőség biztosít kedvező finanszírozást, többek között a fix 3 százalékos kkv-hitelek a Széchenyi Kártya Program keretében. A növekedéshez, illetve gyors növekedés eléréséhez ugyanakkor nemcsak forrásra, hanem tudatos pénzügyi tervezésre is szükség van: reális megtérülést biztosító beruházásokra, tartalékképzésre és megfelelő forrásbevonási stratégiára, alaposan mérlegelve azt, hogy mely forrás szolgálja a legjobban a vállalat céljait.

• Széles értelemben vett innováció. Az innováció sokak szemében egyet jelent a technológiai újításokkal, valójában azonban ennél sokkal tágabb fogalom. Lehet új üzleti modell, új termék- vagy szolgáltatáscsomag, hatékonyabb ügyfélkezelés, a belső folyamatok optimalizálása vagy éppen a digitalizáció. A jövőben elengedhetetlen irányt jelent a zöld átállás is, amely nemcsak környezeti szempontból válik meghatározóvá, hanem az üzleti versenyképesség szempontjából is: az energiahatékonyság, a fenntartható működés és a környezettudatos fejlesztések egyre inkább az innováció részévé válnak. A fenntarthatósági szempontok erősödése már a fogyasztói oldalon is megjelenik: a lakosság egyre tudatosabban várja el a környezettudatos működést a vállalatoktól, ami tovább ösztönzi a kkv-kat a zöld és innovatív megoldások beépítésére. Azok a cégek, amelyek rendszeresen felülvizsgálják saját működésüket, keresik a jobb megoldásokat és hajlandók kísérletezni, új technológiákat átvenni, ezekbe beruházni, sokkal nagyobb eséllyel kerülnek (gyors) növekedési pályára, mint azok, amelyek megrekednek a megszokott rutinokban. Az innovációs képesség nemcsak belső fejlesztéseken múlik, hanem azon is, hogy a vállalkozások mennyire képesek együttműködni egymással és a tudásközpontokkal. A cégek közötti kooperáció – legyen szó beszállítói kapcsolatról vagy közös termékfejlesztésről – jelentősen növeli az alkalmazkodóképességet és az új megoldások bevezetésének esélyét. Ugyanilyen fontos az egyetemekkel, kutatóintézetekkel való kapcsolat: a felsőoktatási szereplők nemcsak technológiai tudást, hanem friss szemléletet és stratégiai gondolkodást is hozhatnak a vállalkozások működésébe. Az innováció tehát nem magányos tevékenység, hanem hálózati működés: azok a cégek, amelyek nyitottak az együttműködésre, sokkal nagyobb eséllyel tudnak reagálni a piaci változásokra és hosszú távon is versenyképesek maradnak.

A Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség Gazdaságelemzési Központjának (MGFÜ GEK) 2025 májusában, a kkv-k körében végzett kérdőíves felmérése szerint a magyar kkv-k háromnegyedénél nem történt k+f-beruházás az elmúlt két évben. Ugyanakkor az együttműködések terén jóval aktívabbak: a megkérdezett vállalatok közel egyharmada már részt vett vállalatokkal és/vagy egyetemekkel közös k+f-projektekben. Azok közül pedig, akik még nem vettek részt ilyenben, sokan nyitottak az együttműködésekre (lásd 4. ábra). A megkérdezett vállalatok többsége – több mint fele – a pénzügyi források hiányát jelölte meg az új ötletek megvalósításának, az innováció legfőbb akadályaként. 

Kormányzati programok a kkv-k növekedésének támogatására

A növekedés tényezői akkor válhatnak valósággá, ha a vállalkozások számára rendelkezésre áll a megfelelő tudás és pénzügyi háttér, szükség esetén kiegészítve kormányzati támogatással. Magyarország kormánya kiemelt feladatának tekinti a fejlődni vágyó vállalkozások támogatását a növekedési lehetőségek kiaknázásában. A kormány célja, hogy a kicsikből közepesek, a közepesekből pedig nagyvállalatok váljanak. Ennek elérése érdekében a kormány több olyan programot is indított, amely hozzájárul a kkv-k pénzügyi stabilitásának megőrzéséhez, beruházásaik megvalósításhoz, ezáltal termelékenységük és versenyképességük növeléséhez.

1. Demján Sándor KKV Beruházásélénkítő Támogatási Program 2. ütem: a kormány 2025 novemberében elindítja a program 2. ütemét, amely a vidéki vállalkozások eszközbeszerzését támogatja maximum 200 millió forintos összeggel. Az elv változatlan: azon vállalkozásoknak, amelyek technológiai megújulásba fektetnek, a költségeik felét a kormány fedezi. 
2. Széchenyi Kártya Program – fix 3 százalékos hitel a kkv-knak: célja, hogy a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások számára kiszámítható, kedvező finanszírozási lehetőséget biztosítson a működésük stabilizálásához, beruházásaik megvalósításához és versenyképességük növeléséhez. A program különösen fontos szerepet tölt be a gazdasági kihívásokkal terhelt időszakban, amikor a vállalkozások számára kiemelt jelentőségű a likviditás fenntartása és a beruházások finanszírozása. A konstrukció lényege, hogy a vállalkozások az állami kamattámogatás révén fix 3 százalékos kamattal vehetnek igénybe különböző célú hiteleket – legyen szó folyószámlahitelről, likviditási vagy beruházási hitelről, lízingről, turisztikai fejlesztésről, illetve agrárberuházásról. A hitelprogram ösztönözni kívánja, hogy a vállalkozások ne halasszák el a szükséges fejlesztéseket, beruházásokat, hanem időben reagáljanak a piaci lehetőségekre. A konstrukció hozzájárul ahhoz, hogy a növekedéshez szükséges pénzügyi háttér stabilan rendelkezésre álljon, és a vállalkozások ne kényszerüljenek kivárásra vagy lemondásra beruházásaikat illetően.
3. A Nemzeti Bajnokok Program célja, hogy az exportáló és beszállító vállalkozások beruházásait támogassa. 150–600 millió forint közötti összeg igényelhető nullaszázalékos kamatozású kölcsön formájában, akár 10 éves futamidővel. Külön kiemelendő, hogy ennek legfeljebb 30 százaléka vissza nem térítendő támogatássá válhat, ha a vállalkozás teljesíti a programban meghatározott eredményességi mutatókat.
4. A KKV Technológia Plusz hitelprogramok technológiai megújulást támogató hitelprogramok, amelyek kamatmentes finanszírozást biztosítanak a kkv-knak. A vidéki kkv-k számára elérhető Technológia Plusz program keretösszege 155,5 milliárd forint, amelynek legalább 65 százaléka a leghátrányosabb helyzetű régiókban működő cégekhez kerül. A budapesti vállalkozások részére rendelkezésre álló konstrukció 73,2 milliárd forintos keretösszeggel támogatja az energiahatékonysági beruházásokat, a digitalizációt és a technológiai korszerűsítést. 2025 júliusa óta kizárólag forgóeszköz finanszírozás is elérhető. 

Ezek a programok együttesen támogatják a növekedés, azon belül a gyors növekedés kulcstényezőit: erősítik a vezetői fókuszt, javítják a versenyképességet, pénzügyi és beruházási forrásokat biztosítanak, valamint elősegítik az innovációt.

Záró gondolat

A gyorsan növekvő cégek nem feltétlenül jobbak, hanem sokkal inkább másként gondolkodnak: tudatosan kezelik a hibákat, bátran kísérleteznek, és nem félnek újraértelmezni önmagukat. A növekedés önmagában nem cél, hanem folyamat – és azok a vállalkozások, amelyek tanulni, alkalmazkodni és fókuszáltan haladni képesek, előbb-utóbb elérik azt. Ugyanakkor fontos azt is látni, hogy a tartós sikerhez elengedhetetlen a stabilizációs fázis is: a gyors bővülés nem tarthat a végtelenségig, egy idő után a stabil működés kerül előtérbe. Ez a stabil működés azonban nem egyenlő a stagnálással: a vállalkozásoknak ebben a fázisban is folytatniuk kell a fejlődést, új üzleti lehetőségeket kell keresniük, és alkalmazkodniuk kell a folyamatosan változó környezethez. A bővülés ilyenkor már nem feltétlenül látványos, de stratégiai szempontból annál fontosabb. A növekedési lehetőségek kiaknázásához a kormány jelenleg is több célzott eszközzel nyújt támogatást, segítve a vállalkozásokat abban, hogy ne csak növekedjenek, hanem hosszú távon is versenyképesek maradjanak. Ahogy Peter Drucker is mondta: a profit nem cél, hanem eredmény. A növekedés is ilyen – ha mindent jól csinálunk, előbb-utóbb megérkezik, sokszor gyorsabban, mint gondolnánk.