Külföldön keres olajat Dél-Korea

Energiastratégia. Számos közös jellemzője van a dél-koreai és a magyar energiaellátásnak: mindkét ország erősen függ az importtól, áramtermelésükben tekintélyes szerepe van a nukleáris energiának, s a kereslet nő. Adottságaik, ezáltal választott megoldásaik azonban jelentősen eltérnek egymástól. A dél-koreai energiapolitika fő célkitűzéseiről és eszközeiről az ország kormányának dolgozó Koreai Energiagazdasági Intézet igazgatóját kérdeztük.

„Dél-Korea energiaipara nagymértékben változott már 2000 óta is, de még mindig rengeteg teendőnk van. Éppen ezért a rövid távú részstratégiákat hoszszú távúval kívánjuk felváltani” – mondta lapunknak Young-Seok Moon. Az egyik kiemelt terv a saját energiaforrások felkutatása. Dél-Koreában van ugyan szén, némi uránium és jó adottságok a vízenergia hasznosítására, olaj és gáz viszont nincs. (Eltekintve a keleti-tengeri, még termelésre váró, nem hagyományos gázkincstől.) Ugyanakkor az előrejelzések szerint még 2030-ban is az olaj marad az ország meghatározó energiaforrása. A felhasznált olaj 96 százaléka ma (jórészt szaúdi) importból származik. 2008-ra a (külföldön vett mezőkön folyó) saját termelés részarányát 10, 2013-ra már 18 százalékra kell növelni. (Az országban tavaly előállított olajtermékek fele azonban külföldön kel el. 2001-ben még a mai mennyiségnek csupán harmada készült az országban, s annak is csak a harmadát exportálták a hivatalos statisztikák szerint.)

A dél-koreai vállalatoknak jelenleg 26 országban 65 olajprojektje van. Ebből 25 termel, hét feltárással foglalkozik, a többi kutat. Az igazgató kiemelte: az olajárak alakulása szempontjából fontos tényező Kína csillapíthatatlan éhsége az energiahordozók iránt.

2011-re a megújuló energiahordozókból kell származnia a felhasznált energia öt százalékának: ez talán túl ambiciózus terv Young-Seok Moon szerint, bár a kormány magas áron felvásárolja a szélerőművek áramát, és adókedvezményekkel is segíti a megújulók hasznosítását, valamint a mostaninál olcsóbb technológiák kifejlesztését. Ígéretes zöldforrás a napenergia is.

Gázigénye kielégítését már a nyolcvanas évek közepétől a cseppfolyós földgáz (LNG) vásárlásából fedezi Dél-Korea, majd beindult az ausztráliai urániumra alapozott atomenergia-termelés. (Áramtermelésében a nukleáris energia 40, a szén 30, a gáz 20 százalékot képvisel.) Ugyanakkor újabb nukleáris blokkot ott sem könnyű építeni.

Az egységnyi GDP előállításához szükséges energia részben a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően, részben annak eredményeként csökken, hogy az ország a nehézipar helyett a nagyobb hozzáadott értékű iparágak fejlesztésére koncentrál.

Az eddigi erőfeszítések ellenére Dél-Korea még nem tudta bevonni szénhidrogén-szállítói közé Oroszországot, s idővel remél gázt Irántól is. (Viszont az orosz energiaminisztérium épp a napokba közölte, hogy Oroszország 2020-tól Kínába és Dél-Koreába együtt évi 25-50 milliárd köbméter gázt exportálna.) Olaj szempontjából a hagyományos piacai mellett Közép-Ázsia és a Kaszpi- térség vonzó a délkelet-ázsiai országnak. Gázbeszerzései már ma is jórészt hosszú távú megállapodásokon alapulnak, az olajnál viszont csak 50 százalékos az arány.

Dél-Korea növelni kívánja a 110 napos stratégiai olajkészletét. Gázból kereskedelmi tartalékai vannak, és a kormány egyelőre csak mérlegeli a biztonsági tartalékok létrehozását. VG

Mindazonáltal már most is beszálltak a külföldiek az erőműépítésbe és az olajfinomító-korszerűsítésbe. Az olajfinomításban máris tekintélyes szerepe van az amerikai DS Caltexnek és a Chevronnak, a kínai CNC-nek és a szaúdi S Oilnak a helyi SK, Hyundai és SK-Incheon társaságok mellett.

Mindazonáltal már most is beszálltak a külföldiek az erőműépítésbe és az olajfinomító-korszerűsítésbe. Az olajfinomításban máris tekintélyes szerepe van az amerikai DS Caltexnek és a Chevronnak, a kínai CNC-nek és a szaúdi S Oilnak a helyi SK, Hyundai és SK-Incheon társaságok mellett.-->