EU: mozdonyok közé csap

Holnap átfogó akciótervet jelent be az Európai Bizottság az uniós vasúti áruszállítás versenyképességének a javítása érdekében – közölte a CER közép-európai vasúti szervezet tanácsadója a budapesti CEE Rail 2007 szakkonferencián. Jacques Dirand a tervezetből csupán annyit szivárogtatott ki, hogy az anyag javasolja majd a mostaninál hosszabb vonatok közlekedtetését és több áruterminál építését. Az Euractive.com viszont beszámol a vonatméretek és -hosszok, s általában véve a vasúti szabályok tervezett egységesítéséről, a tehervonatok határátlépésének a meggyorsításáról, illetve arról, hogy meg kell szüntetni a személyszállító vonatok elsőbbségét, amikor egy teherszállító társaság megbízhatósága a tét.

Másfél évtizeden belül, 2020-ra a mostani kétharmadával kell növelni az uniós vasúti kapacitásokat; ehhez Jacques Dirand szerint a következő tizenöt esztendőben évi 10 milliárd eurós infra-struktúra-fejlesztésre lesz szükség a térséget átszelő hat vasúti folyosón. Ugyanis a térség vasúti áruszállításának mostani mozgásterével elégedetlenek az érintett társaságok vezetői.

Az uniós vasútpiac a 2003-as nyitás óta nem nőtt, új értéket alig mutatott fel, csak szereplőinek a száma szaporodott, miközben a közúti szállítók az ágazat rovására erősödtek. A műszaki fejlesztések üteme lelassult, közvetve éppen a liberalizációval összefüggésben. Mint Matej Augustin, a szlovákiai ZSSK Cargo vezérigazgatója rámutatott: miután sok országban magánosították a nemzeti vasúttársaságok áruszállítását, az állam – mint az infrastruktúra és a személyszállítás tulajdonosa – a pályákat és rendszereket az utóbbi üzletág igényei szerint fejlesztette. Közben magas pályadíjat szed be az áruszállítóktól, s ezt – lényegében keresztfinanszírozásként – a személyszállításra költi. Kirívóan sokat fizet a szlovákiai cég a vasúti infra-struktúra használatáért, például kétszer annyit, mint Magyarországon, és közel háromszor anynyit, mint Németországban.

A ZSSK Cargo magánosítását egyelőre elhalasztották, ahogyan a lengyelországi PKP Polskáét már többször is. Utóbbiban lévő kisebbségi hányadát azonban 2010-ben el akarja adni a lengyel kormány, 200 millió euróért. Akkorra Európa második legnagyobb áruszállító társaságának logisztikai szolgáltatócéggé kell válnia. Wladyslaw Szczepkowski, a lengyel vasúttársaság vezérigazgatója akkor tekinti eredményesnek a vasútpiaci liberalizációt, ha a versenyzők azonos és korrekt feltételek mellett működhetnek. Csak így tudják az új belépők olyan szinten teljesíteni a megrendelők elvárásait, mint a régiek, s az EU-hoz újonnan csatlakozott országok vasútcégei is csak ekkor rivalizálhatnak a régiekkel. VG

A hazai vidéki villamostenderek egy éven belül várhatók, a fővárosi még bizonytalan.

A hazai vidéki villamostenderek egy éven belül várhatók, a fővárosi még bizonytalan.-->