Megújult a bányatörvény
Három fő célja volt az 1993-as bányatörvény parlament által már elfogadott módosításának: az uniós szabályokhoz való igazodás, a geotermikus energia termelésének helyzetbe hozása és a járadékfizetés korszerűsítése – válaszolt a Világgazdaságnak Szabados Gábor, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal elnöke. A bányajáradékok módosítása alapvetően a szénhidrogén-termelést érinti. A cél nem elsősorban az állami bevételek növelése volt, hanem a differenciálás, a korábban majdnem egységes fizetési kötelezettségek finomszabályozása.
Az ismert módosítási javaslat azonban mintha a Mol Nyrt.-nek kedvezne, más termelők rovására. Miközben ugyanis a magyar olajtársaság járadékfizetési kötelezettsége nem nő, minden más termelőé 12 százalékról 30-ra kúszik. A Molé csak akkor emelkedne, ha gazdát váltana. Szabados Gábor szerint több okból sem a Mol védelméről van szó, hanem a járadékfizetési rendszer – az állam részesedési rendszerének – korszerűsítéséről, értékbeállításáról a már meglévő szerződések tiszteletben tartása mellett. A bányatörvény módosítása ugyanis visszamenőleges hatállyal nem borítja fel a korábbi szerződésekben foglalt, a bányajáradék nagyságára vonatkozó megállapodásokat, amelyeket mellesleg a Mol mellett a Pogo is élvez. Ráadásul a magyar olajcéget a járadékemeléstől olyan szerződések „védik”, amelyekben esetenként a mostaninál jóval magasabb, akár 60-70 százalékos járadékot is rögzítettek.
De a 2008. január 1-jén Magyarországon szénhidrogén-termelést indító vállalatok bányajáradékkal való kiszipolyozásáról sincs szó. Az általuk fizetendő pénz ugyanis egyrészt arányosan figyelembe veszi a termelésre és a kutatásra fordított összeget. Másrészt sávosan, a szénhidrogénmező hozamának a függvényében fog nőni, de a felső határként megadott 30 százalék olyan mértékű szénhidrogén-termelés megindítását feltételezi, amelyre Magyarországon ma kis esély látszik.
A járadék ösztönző célját az is tükrözi, hogy nem nő a nem hagyományos eredetű (nem konvencionális) földgáz kitermelése esetén (itt a Falcon, illetve a Mol–Exxon páros neve merült fel korábban), sőt csökken a magas inertgáztartalmú földgáz termelése esetében.
Lendületben a földhő termelés
Bár 1993 óta a földhőtermelés a bányatörvény hatálya alá tartozik, az iránta való sekély érdeklődés miatt a rá vonatkozó szabályozás nem volt túl részletes. Jogi védelmet sem élveztek a geotermikus energiába fektetők.A mostani módosítással megszületett védőidom fogalma kötöttséget jelent a beruházónak annyiban, hogy a termelést csak védőidomon belüli, földrajzilag meghatározott területen indíthatja el.
Viszont védi is, mert az írásos engedélye nélkül a védőidomán belül más cég nem foghat a földhője hasznosításába.
A mostani módosítással megszületett védőidom fogalma kötöttséget jelent a beruházónak annyiban, hogy a termelést csak védőidomon belüli, földrajzilag meghatározott területen indíthatja el.
Viszont védi is, mert az írásos engedélye nélkül a védőidomán belül más cég nem foghat a földhője hasznosításába.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.