Olajár: a bizonytalanság biztos

Bizonytalanság és változékonyság – ezzel a két kifejezéssel jellemezte az olajár várható alakulását a következő években Pellényi Gábor, az ICEG European Center (EC) független gazdaságkutató intézet tudományos munkatársa a drága olaj hatásairól tartott tegnapi kerekasztal-beszélgetésen. A brent ára dollárban számolva 1999 óta a hétszeresére emelkedett – napjainkra megközelítve a 100 dolláros szintet –, és bár a dollár gyengülése miatt Magyarországon ennél kisebb mértékű növekedés volt tapasztalható, itthon is háromszoros drágulásról lehet beszélni. A világgazdaság egyébként jóval kevésbé érezte meg a fekete arany drágulását, mint korábban, hiszen míg a múltban 10 százalékos olajáremelés 0,5 százalékos csökkenést okozott a világ GDP-jében, addig napjainkban hiába emelkedik az energiahordozó ellenértéke, a GDP tovább bővül. Az ICEG EC kutatásai szerint az

Európai Unió akár profitálhat is a jelenlegi folyamatokból. Ha az euró erős marad a dollárhoz képest, akkor relatíve olcsóbban juthat olajhoz, míg a közös pénz gyengülése esetén javulhat a közösség versenyképessége. Magyarországon az olajár 54 százalékban közlekedési kérdés – hangsúlyozta hozzászólásában Felsmann Balázs, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium infrastruktúráért felelős szakállamtitkára, utalva arra, hogy jelenleg ebben a szegmensben használjuk fel a legtöbb kőolajat. Arra is utalt, hogy az Európai Unióban elvárás a gépjárművek károsanyag-kibocsátásának a csökkentése hatékonyabb, kisebb üzemanyag-igényű motorok révén, illetve a már ma is rendelkezésre álló alternatívák fokozott használatával. Magyarországon statisztikailag nem léteznek magas olajárak, reáláron számolva például jóval olcsóbb a benzin, mint néhány évvel ezelőtt – kezdte hozzászólását Varró László, a Mol Nyrt. vezető közgazdásza. Szerinte a magyar gazdaságban nincs mérhető hatása az olajár-emelkedésnek, jóval erőteljesebb viszont a földgáz drágulásáé; az utóbbi árát a régióban az olajéhoz kötik.