Terítékre került a gáztörvény

Ma kerül a kormány elé az új, a liberalizált gázpiac működését leíró törvény és az ország hosszú távú energiastratégiája. Várhatóan mindkettőt elfogadja az idén az Országgyűlés. A gázpiac mielőbbi szabályozását sürgeti, hogy enélkül az érintett vállalatok óvakodnak nagy horderejű döntéseket hozni. Egy azonban már biztos: magasabb árakkal kell kalkulálniuk. Az olajárak körülbelül kilenc hónapos átfutása miatt ugyanis januártól a mostani 305-nél 20 dollárral drágábban érkezik Magyarországra ezer köbméterenként az orosz gáz, áprilistól pedig további 25 dollárral is többe kerülhet. Az így akár 350 dollár fölé is szökő gázár később talán csökken – értesültünk illetékes körökből. A Gazprom elnöke a RIA Novosztyival kedden azt közölte, hogy a 2008-as európai átlagár 300 dollár lesz.

Az árnál nyitottabb, hogy honnan és meddig kapunk gázt. Nincs késő, „csak” a 22–23. órában vagyunk a szállító Gazpromhoz közel álló körök szerint. Európában mára szinte minden rendezetten szabályozott gázpiacú ország meghosszabbította – az egyébként évek múlva lejáró – hosszú távú gázimportszerződését 2030-ig vagy 2035-ig. A hazai ellátásért felelős E.On Földgáz Trade Zrt. azonban kivárásra kényszerül: elfogadott gáztörvény nélkül nem tudja, hogy egyetemes ellátásra kijelölt kereskedőként milyen kötelezettségek terhelik majd. Kap-e védelmet arra az esetre, ha a nyakán marad a hosszú távra lekötött nagy menynyiségű gáz, amennyiben időközben megjelenő új vetélytársai megszerzik ügyfelei egy részét. Azt sem tudhatja, lesz-e aukciós kötelezettsége, mint az árampiacon az MVM-nek.

„A Gazprom nem tud bárkinek, bármikor, bármennyit szállítani, hiszen saját forrásai is felparcellázottak” – mondták lapunknak az orosz céghez közel álló körökből. A feleknek azért kellene mielőbb elkezdeniük tárgyalni, mert egy „igazán jó” hosszú távú gázimport-megállapodás előkészítése négy-öt évet igényel, igaz, akkor viszont 30 évre írják alá. Egy „kevésbé jó” szerződésre elég három év, de az csak 15-20 évre szól. Mostani szerződésünk 2015-ben jár le.

A hazai szabályozás és a beruházási környezet kritikájának tekinthető, hogy a Gazprom letett a magyarországi E.On-érdekeltségekben való részesedés szerzéséről, közben viszont Európában máshol erősít: most jelentette be, hogy Németországban két nagy erőművet épít az E.Onnal. Érdeklődésünkre gázipari szakemberek a hazai energiaérdekeltségek (orosz szemmel való) leértékelődésének hátterében az áfatörvény területi hatályára is rámutattak. E szerint cégeiknek akkor is kell áfát fizetniük az ügyleteik után, ha külföldön külföldinek adnak el terméket. Ez rontja tevékenységük nyereségességét, de az elv helyessége is vitatható.