Somogy, ahogy kevesen ismerik
Somogy kifejezetten mezőgazdasági orientáltságú – erre predesztinálják éghajlati, természeti és természetföldrajzi adottságai. A termelés kevésbé szétaprózott, a termőföldek legnagyobb hányadát gazdasági szervezetek művelik. Kiemelkedő a gabonatermelés, az erdő- és vadgazdálkodás, a szőlő- és bortermelés. Nem véletlen, hogy ma a megye legnagyobb árbevételt elérő vállalkozása közül számos foglalkozik élelmiszer-, illetve fafeldolgozással. Ugyanakkor a rendszerváltást követően a megye nem bizonyult elég rugalmasnak – például a volt termelőszövetkezetek melléküzemágai bázisán itt kevés ipari vállalkozás jött létre, s még kevesebb bizonyult életképesnek.
Somogy életében éppen enynyire meghatározó a Balatonnak köszönhető idegenforgalom. Potenciálja óriási, ám a fejlesztések elmaradása miatt a lehetőségek zöme kiaknázatlan maradt. Igaz, az utóbbi években megmozdult valami: sorra épülnek a természeti adottságokat, gyógy- és termálvízkincset kihasználó létesítmények. Sokat lendített a Sármelléki repülőtér nemzetközivé válása is.
Ami az ipart illeti, meghatározó ágazata a feldolgozóipar, amelynek pozíciója azonban az elmúlt években romlott. A megye ipari termelésében 72 százalékot képvisel a gépipar, húszat az élelmiszeripar, négyet a fémalapanyag-gyártás és két százalékot a textil- és bőripar.
A külföldi befektetők kevéssé érdeklődnek az itteni lehetőségek iránt – ezen talán a Taszári repülőtér logisztikai elosztó bázissá való fejlesztése változtathat. Nem csupán a megközelíthetőség jelenti számukra a problémát, hanem az is, hogy kevés a beszállító, illetve az arra aspiráló helyi vállalkozás. Néhány nagyobb külföldi termelő cég azért megjelent, így az amerikai Flextronics, az olasz Kometa ’99, a német Ziehl-Abegg.
Ha nem is kitörési pontot, de komoly lehetőségeket kínál a megújuló energiaforrásokban rejlő lehetőségek kiaknázása.
E téren is van fejlemény: Európában egyedülálló kísérleti biogázüzem épül Kaposvár cukorgyárában, amely napi több mint száz köbméter földgáz fogyasztását helyettesítheti.
Problémát jelent a szakképzett munkaerő hiánya is – habár a munkaerő elvben rendelkezésre áll. Régiós összefogással most valami megindult ezen a téren is.
A megyében az ezredfordulón a felsőfokú képzés új irányai indultak be, prioritásként az egészséges táplálkozással összefüggő oktatást, illetve k+f tevékenységet jelölte meg a kaposvári intézmény. Elsősorban erre alapozva egyetemi innovációs park erősíti majd a kutatás-fejlesztési tevékenységet. VG
Erősségek
Forrás: VG-gyűjtésA Taszári repülőtér potenciálja
Természeti adottságok
Gyógy- és termálvizek
Megkezdődött a k+f szerep kialakítása
A széles munkaerőbázis (de megfelelő képzés kellene)
Az EU határa a felértékelődő dél felé
A Taszári repülőtér potenciálja
Természeti adottságok
Gyógy- és termálvizek
Megkezdődött a k+f szerep kialakítása
A széles munkaerőbázis (de megfelelő képzés kellene)
Az EU határa a felértékelődő dél felé Gyengeségek Forrás: VG-gyűjtés
A közúti és vasúti infrastruktúra fejletlensége
A tőkehiány
Az alacsony szintű befektetési hajlandóság
A helyi vállalkozók inaktivitása
A kevés számú és kis kapacitású határátkelő
Kevés cég képes beszállítóvá válni Vélemény Maárné Matus Magdolna
Az ITDH kaposvári irodavezetője
„Befektetői szempontból Somogy – miként a régió két másik megyéje, Tolna és Baranya is – igen hátrányos helyzetben van. Nagyon kevés befektető érkezett és érkezik; ennek több oka is van, elsődlegesen azonban a közúti infrastruktúra szinte teljes hiánya, az ipari területek – a fejleszthető zöldmezős területek, a barnamezős lehetőségek és az ipari parkok – szűk keresztmetszete, továbbá a szakképzett munkaerő hiánya. Vannak azért kedvező fejlemények is, ilyen – megközelíthetőségi szempontból – a Sármelléki repülőtér működtetetése és az M7-es kiépítése, amely esélyt jelent a megye északi részének. S ilyen a szakképzés terén a régiós szintű összefogással létrejött térségi integrált szakképzési központ beindítása. Lehetőségek is vannak: például a Taszári repülőtér lehetne egyfajta logisztikai elosztó központ, ennek érdekében az ITDH is folyamatosan igyekszik befektetőket találni a projekthez. Miután a megye déli része az Európai Unió határa, ez felértékelheti logisztikai elosztó szerepét. Ugyanakkor sajnos a megye vállalkozói jóval kevésbé aktívak, mint az ország legtöbb más területein működők.”
Varga József
A Somogy Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke
„Somogy üzleti környezete nagyon rossz – a megye mindig is hátrányos helyzetű volt, csak éppen erről soha senki sem beszélt, pedig egyes részein rosszabb a helyzet, mint a keleti országrészben. A déli területeken például a munkanélküliség jóval meghaladja a húsz százalékot. A megyére az ellentmondásosság jellemző: vannak olyan területei – elsősorban a Balaton környéke –, ahol jobb és javul a helyzet, ám főként a déli részeken lehangoló. Fő oka az infrastrukturális elmaradottság, no meg az, hogy az egykor zömmel mezőgazdasági jellegű megyében a rendszerváltozás után nem tudott kialakulni fejlett ipar. Ez részint az ipari gyökerek hiányán és persze a helyieken is múlt, de nem szabad elfelejteni, hogy a kilencvenes évek első felében a déli háború is nagyon visszavetette a fejlődést, hiszen elriasztotta a befektetőket, a fejlesztési lehetőségeket keresőket. A jövőt illetően sem vagyok optimista, habár látható, hogy vannak lehetőségek. Például a logisztikai elosztó szerepet kellene erősíteni, illetve a kiemelkedő természeti adottságokat kihasználva fel kellene futtatni a falusi, a gyógy- és egészségturizmust.”
Palócz Tamás
A Kaposplast ügyvezető igazgatója
„Az országos problémák nálunk is erőteljesen éreztetik a hatásukat, ám emellett vannak specifikus, úgymond helyi gondok is. Ilyen a nagyon magas munkanélküliségi szint, az, hogy nincs jelentős új, nagy hozzáadott értéket termelő beruházás, amely önmagában, illetve a beszállítói kör kialakítása révén is emelni tudná a foglalkoztatási szintet. Mindez annak ellenére is igaz, hogy a megyében érzékelhető egyfajta elmozdulás az iparosodás irányába. Szükség van ugyan a nagy nemzetközi cégekre, de jobban meg kellene becsülni a működő, a fennmaradásukért nap mint nap megküzdő hazai termelő vállalkozásokat is. Ezeket a helyi önkormányzatoknak segíteniük kellene, például olyan konstrukciókkal, hogy egy hároméves adókedvezmény fejében előírnák: az így megtakarított költségeket fejlesztésre kell fordítaniuk. Nem a közúti, vasúti hiányosságok jelentik a fő problémát – bár ez is komoly gond –, hanem a magas költségszint. Hiszen például a viszonylag alacsonyabb bérköltségeket kiegyenlíti a németországinál januártól húsz százalékkal nagyobb energiaár. A nem megfelelő szakképzési rendszer is gátja a fejlődésnek.”
Horváth Gyula
A Balatoni Hajózási Zrt. vezérigazgatója
„Somogy megyén belül jelentősek a különbségek, nagyon eltér a Balaton környéki területek helyzete. A tó vonzáskörzetében tevékenykedő vállalatok elsöprő többsége ugyanis közvetlenül vagy közvetve az idegenforgalomban érdekelt, s az idei év számunkra nagyon jó volt. Ugyanakkor a megye többi részén boldogulni próbáló vállalkozások nehéz helyzetben vannak, mert a megszorító intézkedések miatt kisebb a kereslet az ipari termékek és az egyéb szolgáltatások iránt. Persze életképes vállalkozások is vannak szép számmal, de azok munkaerő-utánpótlási problémákkal küzdenek. A megyében kifejezett hiány van például a gépipari és a vasas- szakmában jártas szakmunkásokból is. De – hogy a saját cégemnél maradjak – a hajózási szakember-utánpótlás sem megoldott. A cégek maguk is nevelik az utánpótlást, de gyakori, hogy a külföldi vállalatok elcsábítják a kiképzetteket. Keményen sújtja a megye vállalkozásait az energiaszektor árpolitikája is, s nem utolsósorban – tapasztalataim szerint – nemhogy csökkenne, inkább nő az adóelkerülő, adózási törvényeket kijátszó vállalkozások száma. Ez végső soron a tisztességesen adózók terhét növeli.”-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.