Lyme–teszt: óriási a tévedés aránya - kullancsokról, szakértői szemmel

A kullancshelyzet ebben a szezonban némileg változott, az Európai Unió ugyanis – több évtizede használt szerről lévén szó – visszahívta a Magyarországon használt kullancs irtószer alapanyagát. A gyártónak újra kellett volna engedélyeztetnie a vegyszert, nem tette, így a termék engedélyét visszavonták. A meglévő készletek még felhasználhatóak, de ezzel a hazai kullancsirtás megszűnt. – tájékoztatott Szlobodnyik Judit, az Országos Epidemiológiai Központ munkatársa.

Marad tehát az egyéni védekezés. A kullancsok által terjesztett agyvelőgyulladás (encephalitis) ellen többször megismételt védőoltás kapható. A Lyme-kór ellen nincs védőoltás, viszont a betegség antibiotikummal gyógyítható. Emellett ajánlott a kullancsokat elriasztó, külsőleg használt szerek alkalmazása, csípés esetén az állatot a patikába erre a célra kapható csipesszel minél hamarabb el kell távolítani. Nem szabad megrémülni attól sem, hogy a kullancs szájszerve az eltávolításkor esetleg bent marad, ez később, akár hónapok múlva, magától eltávozik kevés viszketés és váladékozás kíséretében. Új adatok híján nem tudni, változott-e a kullancsok fertőzöttsége. Ami biztos: 2007-ben 42 encephalitisos beteget regisztráltak, és 964 Lyme-kór esetet jelentettek, mindkét szám csökkent az előző évihez képest.

Már az általános iskolai tankönyvekben is téves információk találhatóak a kullancsokról, az eseteket pedig zoológiai képzettséggel nem rendelkező orvosok interpretálják. Ennek eredményeképpen ma egy ötéves gyerek egyedül közlekedik, de a természetbe kilépve elfogja a rettegés, és hamis információkat kap a kullancsok jelentette veszélyről – fejtette ki Kapiller Zoltán állatorvos-zoológus, a Kullancsszövetség elnöke.

Többek között azzal sincsenek tisztában az emberek, hogy a kullancsok családjába számtalan faj tartozik, Magyarországon közülük 42 honos. A Lyme-kór, és az encephalitis terjesztésében elsődlegesen felelős közönséges kullancsoknak nincs szemük. Áldozatukat a bokrok leveleinek fonákjára telepedve cserkészik be a lábukon található „biológiai radarral.” Bár potenciálisan lehetnek fertőzöttek, általában nem hordozzák a két emberre veszélyes vírust a szemmel rendelkező kutyakullancsok, amelyek a hosszú fűszálakon ülve lesnek prédára. Az általuk terjesztett kórokozó a kutyákra veszélyes, a csípés miatt kialakuló babesiosis gyors kezelés nélkül az állat halálához vezethet.

Marad tehát a védőoltás, a riasztó krém, csípés esetén a minél gyorsabb eltávolítás. Ezek után figyelhetjük, megjelenik-e a bőrön a Lyme-kórt jelző jellegzetes vörös folt.

A kereskedelmi forgalomban kapható Lyme tesztek nincsenek standardizálva, emiatt a különböző eljárásokkal nagymértékben eltérő eredményeket kapunk. Különösen az olcsóbb  tesztek megbízhatóságát nem ellenőrzi senki: sem a gyártó, sem a felhasználó. Az általunk vizsgált, korábban hazánkban forgalmazott Lyme tesztek legjobbika 25%-ban hamis pozitivitást adott, de volt olyan, ami több mint 90%-ban adott téves eredményt – mondta Lakos András, a Kullancsbetegségek Ambulanciáját vezető orvos.

Ez azt jelenti, hogy ha Magyarországon egy egészséges emberen három különböző laboratóriumban elvégzik a Lyme-tesztet, az egyik biztosan pozitív lesz. A téves diagnózisnak pedig súlyos következményei lehetnek. Mint elmondta, több olyan beteget ismert, akit hónapokig tévesen kezeltek Lyme-kór ellen, valódi betegsége rejtve maradt, és amikor kiderült, már késő volt, és a beteg életét vesztette. A téves diagnózis oka a tesztek pontatlanságán kívül az, hogy a Lyme-kór olyan változatos tünetekkel rendelkezik, amelyeket számos más betegség is előidézhet.
 
De a valóban kialakult, nem megfelelően kezelt Lyme-kór is komoly gondot jelent. A Lyme-kórral fertőzött emberek 10 százaléka baktériumhordozó marad, ezek felénél pedig később tünetek is jelentkeznek. A fáradtságot, memóriazavart, elbutulást, izom- és ízületi fájdalmakat az orvosok többnyire az öregség jelének tekintik, és nem foglalkoznak vele, a betegség ebben a stádiumban már jóval nehezebben kezelhető, mint a korai szakaszban.

Lakos András elmondta: rendelőjükben olyan tesztsorozatot alkalmaznak, amelyben nem az eredményeket, hanem a különböző időpontokban vett vérmintákat hasonlítják össze. Ez a módszer jóval pontosabb az általánosan alkalmazottnál, mivel azonban bonyolultabb, és több munkát igényel, költségesebb is. Azoknak a betegeknek, akik biztosan szeretnék tudni, Lyme-kórral fertőzöttek-e, erre némi pénzt kell áldozniuk, a Lakos doktor által alkalmazott módszert ugyanis a társadalombiztosító nem támogatja.