Orosz energiaembargó hatása, autópálya-fejlesztés és üres német kosarak - itt vannak a hét hírei

Akár 800 milliárd forinttal is növelheti Magyarország éves energiaköltségeit az Európai Unió orosz energiaembargós javaslata, amely a gáz és kőolaj teljes kivezetését célozza 2027 után – mondta Czepek Gábor parlamenti államtitkár hétfőn, az MCC energiapolitikai kerekasztal-beszélgetésén. A politikus hangsúlyozta: ez az összeg megegyezik a rezsicsökkentésre szánt állami forrásokkal.

Az államtitkár szerint a szankciós javaslat következményeként a magyar háztartások akár négyszeres gáz-, illetve kétszeres áramszámlával szembesülhetnének. „Ez elfogadhatatlan teher lenne a lakosság számára” – fogalmazott. Egyúttal a Voks2025 véleménynyilvánító szavazásra is hivatkozott, amely szerinte megerősítette: az emberek támogatják, hogy az energiaellátás nemzeti hatáskörben maradjon, és ne ideológiai alapú döntések irányítsák az energiapolitikát.

Őrült titkosszolgálati titok szivárgott ki: Irán megkezdte a világ lebénítását – Amerika ezt nem hagyhatta annyiban

Az iráni haditengerészet júniusban tengeri aknákat helyezett el hajókon a Perzsa-öbölben. Ugyan az aknákat nem vetették be, de a lépés azt jelzi, hogy Teherán komolyan fontolóra vette akkor a világ egyik legfontosabb tengeri útvonalának lezárását – árulták el a Reutersnek névtelenségüket kérő források. A Hormuzi-szoros alapvető fontosságú a globális olajkereskedelemben: a tankerek naponta mintegy 15,5 millió hordó fekete aranyat szállítanak a szoroson keresztül Szaúd-Arábiából, Irakból, Kuvaitból, az Egyesült Arab Emírségekből és Iránból. 

• A globális olaj- és gázkereslet mintegy 20 százaléka halad át a szorosan.
• A titkosszolgálati források nem zárták ki, hogy az aknák berakodása a hajókba csak megtévesztés és fenyegetés volt. 

Megkezdődik Magyarország egyik legnagyobb autópálya-fejlesztése – ez vár a közlekedőkre ősztől

Ősszel elkezdődik az M1-es autópálya bővítése, kétszer három sávra. A pálya emellett oldalanként egy-egy teljes értékű sávként használható intelligens leállósávval is bővül – közölte a Magyar Építők oldala. Az MKIF-nek hivatalosan szeptember 1-jén kell elkezdenie a kivitelezést az M0-s és Bicske, valamint a Bicske–Concó szakaszon egyaránt. Egyszerre zajlik majd a munka, de a körgyűrűtől Bicskéig három, míg Bicskétől Concóig összesen négy év áll a társaság rendelkezésére a munkák elvégzésére (szerk.: Bicskéig 2028. 08. 31.-ig, Concóig 2029. 08. 31.-ig kell elkészülnie az MKIF Zrt.-nek).

Németh Tamás elmondta, hogy  a bővítési munkálatokat úgy kell elvégezni, hogy folyamatosan biztosított legyen a közlekedés 2-szer 2 sávon. „Ahhoz, hogy ezt biztosítani tudjuk, csak akkor használjuk teherjárművekkel a pályát, ha ez szükséges. Ahol lehet, szervizúttal támogatjuk a kivitelezést. Vagyis amilyen feladatot és ahol lehet, az építés során ezeket az utakat használva tervezünk elvégezni. Ezekkel már több tíz kilométeres nagyságrendben elkészültünk” – mondta el a vezérigazgató. 

Devizahitelek: döntött a bíróság, nyert az óriásbank az állam ellen a svájci frank átváltása miatt – erre Magyarországon is érdemes figyelni

A Société Générale francia bank megnyerte azt pert, amelyet a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál (ICSID) indított Horvátország ellen Washingtonban a svájcifrank-alapú jelzáloghitelek ügyében. A per végén a bíróság kimondta, hogy Horvátország a fogyasztóknak nyújtott hitelről és a hitelintézetekről szóló törvény 2015-ös módosításával megsértette a Franciaországgal kötött nemzetközi befektetésvédelmi megállapodást.

A Société Générale a svájcifrank-alapú hitelek átváltását szabályozó törvény elfogadása után elszenvedett veszteségei miatt perelte be Horvátországot. A kereset 2025. márciusi legfrissebb változata szerint a francia bank 39,7 millió eurós kártérítést követelt a horvát államtól kamatokkal együtt.

Németországi boltok: leállt a vásárlás, kiürülnek a németek kosarai – erre nem számítottak az elemzők

Az elemzők által becsültnél erőteljesebben lassul a kiskereskedelmi forgalom növekedése Németországban májusban éves összevetésben, havi szinten pedig már a második egymást követő hónapban mértek csökkenést a német statisztikai hivatal, a Destatis jelentése szerint. A kiskereskedelmi forgalom éves növekedése 1,6 százalékra lassult májusban az áprilisi 4,6 százalékos bővülésről. Elemzői várakozások átlagában kevésbé lassuló, 3,3 százalékkal emelkedő forgalom szerepelt. Májusban éves szinten az élelmiszerek kiskereskedelmi forgalma 0,5 százalékkal, a nem élelmiszeripari termékeké pedig 2 százalékkal nőtt. Nem csak élelmiszert nem vesznek a németek, áprilissal összevetve az élelmiszerek kiskereskedelmi forgalma 1,3 százalékkal, a nem élelmiszeripari termékeké 2,2 százalékkal esett.