BUX 38,853.46
-0.97%
BUMIX 3,861.26
+0.22%
CETOP20 1,952.57
0.00%
OTP 8,694
-3.51%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+1.12%
+0.62%
ZWACK 17,650
+1.44%
0.00%
ANY 1,590
-1.24%
RABA 1,130
-3.00%
0.00%
-1.81%
+1.35%
+1.40%
-3.74%
-8.64%
-0.51%
0.00%
-0.07%
OTT1 149.2
0.00%
+2.49%
MOL 2,532
+1.12%
0.00%
ALTEO 2,280
+3.64%
0.00%
+3.73%
EHEP 1,460
-8.46%
-2.68%
+1.98%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.04%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
0.00%
-0.39%
-6.72%
0.00%
+1.60%
+1.89%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 3,400
+0.89%
+0.82%
NAP 1,190
-1.33%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Zöld fellendülésben bíznak

A zöldmunka ígérete a gazdasági talpra állás reményével tölti el a kis európai cégeket – derült ki az EurActiv összeállításából. Derűlátásuk alapja, hogy az Európai Bizottság élénkítő csomagja mintegy 40 milliárd euró befektetését célozza zöldmunkahelyek létrehozására, és Brüsszel további 3,9 milliárdot különített el környezetbarát kutatás-fejlesztésre és infrastrukturális projektekre. Az egyes nemzeti kormányok befektetéseivel együtt összesen legalább 90 milliárd euró áramlik mostanában a zöldszektorba Európában.

Az Európai Bizottság szerint az átfogó iparági átalakításokat segítő intézkedésekből a kapcsolódó megrendeléseken keresztül a nagy cégek mellett beszállítóként vagy alvállalkozóként részesülnek a kicsik is. Az ökoinnovációs projektjavaslatok háromnegyedét 2008-ban a kis- és középvállalkozások nyújtották be Brüsszelhez. Az EU végrehajtó testülete saját ökoinnovációs kiadványában a növekedési kilátásokkal kecsegtető területek közé sorolja az elektromos autók gyártását, a turizmust, a hulladék újrafeldolgozását, a vendéglátást és az energiahatékony építkezést is. Európa élénkítési terve azonban lassú annak ösztönzésében, hogy a kkv-k érdemben bekapcsolódjanak a környezetvédelmi iparba – állítja a kamarákat tömörítő szervezet, az Eurochambres.

Annak ellenére, hogy Brüszszel számos erőfeszítést tett a zöldnövekedés beindítására, e téren még mindig valóban vegyes a kép Európában. Vannak tagállamok, ahol a vállalatokat elsősorban a megújulóenergia-szektorban támogatják, máshol a környezetbarát technológiák szélesebb körére összpontosítanak. Nagy-Britanniában például az ipari vezetők azért gyakorolnak nyomást a kormányra, hogy dolgozzon ki világos politikát és szabályozási kereteket a környezetvédelmi iparágakba történő befektetés ösztönzésére. Attól tartanak ugyanis, hogy Európa még inkább lemarad az USA és Kína mögött ezen a területen.

Franciaország 45 milliárd eurót szán a zöld gazdasági növekedésre, elsősorban a közlekedésben, az építőiparban és az energiaszektorban. Ez az összeg a 2020-ig szóló nemzeti fejlesztési tervben előirányzott beruházások 35 százalékát teszi ki. A Boston Consulting csoport szerint 600 ezer új munkahely hozható létre így az országban a következő évtizedben. Corinne Lepage francia európai parlamenti képviselő ugyanakkor arra szólította fel Párizst, hogy a környezetvédelmi iparágakban a kis vállalkozásokat fejlessze, és ne tartsa fenn az itteni lehetőségeket a multinacionális társaságok számára.

Németországban a korábban bányászati gépeket gyártó cégeket sorra állítják át szélerőművi berendezések készítésére, állami támogatással. A magasabb energiaadók ugyancsak hozzájárulnak a zöldgazdaságba való átmenethez. A prioritások közé sorolja a német kormány a környezetbarát építkezéseket és az üzemanyag-fogyasztás terén a takarékos autók gyártását is.

Térségünkből Lengyelországban szintén támogatják a zöldenergia-fejlesztéseket. A Nemzeti Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Alapból az idén 41 millió eurót biztosítanak erre a célra kölcsönök formájában a vállalkozásoknak.

Csehországban a kkv-k zöldberuházásait főleg európai uniós forrásból ösztönzik. Támogatáshoz juthatnak a környezetvédelmi takarékossági programból is, amelyhez a pénzt a szén-dioxid-kvóták eladásából biztosítják. Ez a program a megújuló energiaforrások távfűtésben történő hasznosítását, az energiatakarékos épületfelújítást és -építést szolgálja.

Szlovákia az innovációs politikában látja a vállalkozások környezetbarát felzárkóztatásának kulcsát, és ennek keretében új regionális innovációs szervezetek, többek között inkubátorházak és tanácsadó központok kialakítását tervezi.

Romániának jelenleg nincs stratégiája a kkv-k zöldprojektjeibe történő befektetésre. Az elhúzódó politikai válság ráadásul lelassította a szén-dioxid-kvóták eladását is, amelynek bevételéből fedeznék a nagy energiacégeknél a tervezett környezetbarát fejlesztéseket.

Késlekedés Magyarországon

A magyar kormánynak még nincs zöld fellendülési terve, legalábbis a 2010-es költségvetésben nem található utalás rá – véli Olajos Péter volt európai parlamenti képviselő, környezetpolitikai szakértő. Szerinte nálunk sajátos és sajnálatos módon a politika még nem jutott el annak felismeréséig, hogy a zöldnövekedés jelenti az egyik fő kitörési pontot a mostani recesszióból.

A környezetbarát gazdaság lehetőségeinek kihasználása révén rövid időn belül 200 ezer új munkahelyet lehetne teremteni Magyarországon, s a vállalkozások bevonásával ösztönözni kellene a környezetvédelmet és energiahatékonyságot szolgáló ún. ESCO cégek létrehozását. Ideje lenne észrevenni azt is, hogy a magyar környezetvédelmi cégek kivitele exponenciálisan nő; ez az exportképesség nagy üzleteket jelenthet, például Kínában és Afrikában – hívta fel a figyelmet Olajos Péter.

A környezetbarát gazdaság lehetőségeinek kihasználása révén rövid időn belül 200 ezer új munkahelyet lehetne teremteni Magyarországon, s a vállalkozások bevonásával ösztönözni kellene a környezetvédelmet és energiahatékonyságot szolgáló ún. ESCO cégek létrehozását. Ideje lenne észrevenni azt is, hogy a magyar környezetvédelmi cégek kivitele exponenciálisan nő; ez az exportképesség nagy üzleteket jelenthet, például Kínában és Afrikában – hívta fel a figyelmet Olajos Péter.-->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek