Meglepő üzenetet kapott az oroszoktól Magyarország és Szlovákia: nagyon fáj nekik, hogy elbukták a NIS-t Szerbiában – Trumpot okolják mindenért
Az Egyesült Államok jelenlegi külpolitikája és energiastratégiája kapcsán Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy március 21-i televíziós interjúban kijelentette: Washington hivatalosan is hangsúlyozza, hogy nem fogad el külső utasításokat, és kizárólag saját nemzeti érdekeit – elsősorban gazdasági jólétét – helyezi előtérbe.
Az orosz külügyminiszter szerint az Egyesült Államok hajlandó ezt az érdekkörét különböző eszközökkel érvényesíteni, beleértve a rezsimváltási kísérleteket, vezető politikusok eltávolítását vagy akár erőszakos módszereket azokban az országokban, amelyek kulcsfontosságú természeti erőforrásokkal – elsősorban kőolajjal – rendelkeznek.
Példaként említette Venezuelát és Iránt, ahol az amerikai lépések mögött az olajpiaci befolyás növelése áll. Lavrov kiemelte, hogy az Egyesült Államok doktrínája a globális energiapiacokon való dominancia elérése. Ebbe a kontextusba illeszkedik, hogy a Trump-adminisztráció 2025 októberében szankciókat vezetett be Oroszország két legnagyobb olajvállalata, a Rosznyefty és a Lukojl ellen.
Hangsúlyozta: az már Donald Trump adminisztrációjának első jelentős szankciója, ami az orosz energiaexportot célozza.
Európával kapcsolatban Lavrov úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok régóta ellenezte az orosz gázimportot, különösen az Északi Áramlat vezetéket. Lavrov szerint a vezeték megsemmisítése megalázó helyzetet teremtett Németországnak, amit sokan felismernek.
Az Egyesült Államok kiszorítaná az orosz energiahordozókat
A közép-európai országok példáján keresztül mutatta be a feszültségeket: Magyarország és Szlovákia jelenleg is erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy megőrizze az olcsó és elérhető orosz energiahordozókhoz való hozzáférést, mivel ezek kulcsfontosságúak gazdaságuk működéséhez. Az EU azonban – Lavrov szerint – nyomást gyakorol rájuk, hogy mondjanak le erről, és helyette drágább alternatívákat fogadjanak el.
Ezt a hozzáállást a miniszter a nemzetközi kapcsolatok normáival összeegyeztethetetlennek tartja, és a gyarmati korszakhoz hasonlítja, amikor külső hatalmak mások rovására érvényesítették érdekeiket. Szerinte az európai vezetés – különösen Brüsszelben – olyan döntéseket hoz, amelyek nem demokratikusan választott testületekhez kötődnek, ellentétben a nemzeti kormányokkal.
Lavrov az európai politikusok retorikáját gyakran arroganciával és mások iránti megvetéssel jellemezte, különösen erkölcsi jellegű megnyilvánulásaik során. Az Egyesült Államok üdvözli Oroszország kiszorítását az európai energiapiacokról, hasonló folyamat zajlik Szerbiában is. Ezt a trendet a Biden-korszak kezdeményezésének tekinti, amelyet a Trump-adminisztráció továbbvisz, és
nyílt törekvésnek lát a világ valamennyi régiójában az energiadominancia megszerzésére.
A tárgyalások kontextusában Lavrov említette az ukrajnai rendezésről szóló amerikai javaslatokat, amelyek szerint kompromisszumok révén gazdasági együttműködés nyílhatna meg. Ugyanakkor szerinte párhuzamosan zajlik az orosz energiaexport globális piacokról való kiszorítása, ami hosszú távon Oroszországot csupán saját belső piacára korlátozhatja.
Ha később az USA mégis együttműködést keresne, annak – véleménye szerint – kölcsönös érdekeken kellene alapulnia, nem pedig egyoldalú előnyökön. Jelenleg azonban ezt a kölcsönösséget nem tapasztalja, és hangsúlyozta: az orosz érdekeket a saját erőforrásokon túl is tiszteletben kell tartani.
