BUX 41,248.02
-0.02%
BUMIX 3,923.59
-0.63%
CETOP20 1,919.28
-0.06%
OTP 10,505
+1.99%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-2.82%
-0.80%
ZWACK 17,200
+0.29%
0.00%
ANY 1,635
+2.83%
RABA 1,155
-2.53%
-0.44%
+3.13%
-3.05%
-0.46%
OPUS 193.6
+0.83%
+12.58%
-1.72%
0.00%
-2.51%
OTT1 149.2
0.00%
-1.95%
MOL 2,800
-0.99%
+0.50%
ALTEO 2,350
+0.86%
-6.09%
-3.92%
EHEP 1,600
+23.55%
+2.94%
-0.26%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-3.81%
-8.11%
0.00%
SunDell 39,800
0.00%
+0.94%
-0.75%
-1.44%
-1.41%
-0.31%
-3.35%
GOPD 12,500
0.00%
OXOTH 3,790
0.00%
-5.98%
NAP 1,218
-0.65%
0.00%
-4.15%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Fenyegető e-hulladék

Drámai képet vázol az ENSZ környezetvédelmi programja a feltörekvő országok elektronikaihulladék-kezelésével kapcsolatban legújabb jelentésében. A szervezet szerint az olyan országokban, mint Kína és India a következő tíz évben meredeken emelkedik a kiselejtezett elektronikai termékek mennyisége, és ha az érintett államok nem hoznak időben megfelelő lépéseket, akkor mind környezetvédelmi, mind egészségügyi szempontból rendkívül súlyos helyzettel kell majd megbirkózniuk. A jelentés készítői 11 fejlődő ország adatai alapján becsülték meg a jelenlegi és a jövőben várható e-hulladék-„termelést”.

Dél-Afrikában és Kínában a jelentés szerint 2020-ra a régi számítógépekből származó elektronikai hulladék mennyisége a 2007-es szinthez képest 200–400 százalék közötti mértékben nő, míg Indiában ennél is nagyobb arányú, 500 százalékos bővülés várható. A következő évtized végére az elhasznált mobiltelefonokból származó hulladék mennyisége Kínában hétszerese, Indiában pedig 18-szorosa lesz a 2007-esnek. A televíziókból származó e-hulladék 1,5-2-szeresére nő a következő tíz évben ebben a két ázsiai országban, míg Indiában a kidobott hűtőszekrények mennyiségét tekintve is két-háromszoros bővülés várható.

Pedig már most is jelentős mennyiségű elektronikai hulladékot termelnek ezek az országok, Kínában például az idén várhatóan 2,3 millió tonna keletkezik, ez azt jelenti, hogy ebben a kategóriában csak az Egyesült Államok előzi meg, 3 millió tonnával. Ráadásul annak ellenére, hogy a távol-keleti országban szigorításokat vezettek be az e-hulladék-behozatalban, még mindig az egyik legjelentősebb elektronikaihulladék-elhelyezési célpontja a fejlett államoknak.

Tovább rontja a helyzetet, hogy Kínában nem megfelelően kezelik az e-hulladékot, annak jelentős része ugyanis alacsony színvonalon működő, félig legális vagy illegális feldolgozókba kerül, ahol az elsődleges szempont, hogy az értékes aranyat kinyerjék belőle. A megfelelő technológia hiánya miatt pedig mérgező anyagok juthatnak be a természetbe, illetve nagyon alacsony szintű a fém-újrahasznosítás szintje a legmodernebb ipari létesítményekhez képest. Persze korántsem csak Kína néz szembe az elektronikai hulladék jelentette kihívással, India, Brazília, Mexikó és még számos feltörekvő ország kockáztatja, hogy a jövőben súlyos környezeti és egészségügyi problémákkal kell szembenéznie, ha továbbra is a szürke- és a feketegazdaságra bízzák a feldolgozás feladatát.

Pedig az újrahasznosítás-bátorítás a pozitív környezetvédelmi és egészségügyi hatások mellett számos egyéb kedvező eredményt is hozhatna. A feladatra komoly iparágat lehetne létrehozni, számos munkahelyet teremtve ezzel, emellett jelentős mértékben növelni lehetne a kinyert értékes fémek – ezüst, arany, palládium, réz és indium – mennyiségét. Az UNEP tanulmánya szerint, ha most cselekszenek az érintett országok és előre terveznek, az e-kihívást e-lehetőséggé formálhatják át.

Világszerte évente 40 millió tonnával nő a keletkező e-hulladék mennyisége. A mobiltelefonok és a személyi számítógépek gyártásánál a világon évente bányászott arany és ezüst 3 százalékát használják fel. Palládium esetében 13, míg a kobaltnál 15 százalék ez az arány. A réz és a nemesfémek kitermelése során keletkező szén-dioxid-kibocsátás évente több mint 23 millió tonna, ez 0,1 százaléka annak a CO2-mennyiségnek, amely évente a légkörbe kerül. VG

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek