BUX 42,978.09
-1.10%
BUMIX 3,930.18
-0.67%
CETOP20 1,992.73
-1.02%
OTP 10,295
-1.62%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+4.87%
+0.84%
-0.70%
ZWACK 17,450
+2.35%
0.00%
ANY 1,600
0.00%
RABA 1,165
-0.43%
+4.04%
+1.95%
-3.85%
0.00%
OPUS 186.6
-1.69%
-0.41%
-0.37%
0.00%
-3.72%
OTT1 149.2
0.00%
-2.87%
MOL 2,872
+1.06%
DELTA 39.85
+1.92%
ALTEO 2,380
+0.85%
0.00%
-1.98%
EHEP 1,780
+0.56%
-7.64%
+0.13%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-3.28%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
+0.93%
+0.76%
+0.35%
0.00%
-0.31%
NUTEX 11.65
-6.80%
GOPD 12,000
-5.51%
OXOTH 3,740
+7.78%
0.00%
NAP 1,210
0.00%
0.00%
+8.74%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Illegális tevékenységre utalnak a hamis adatok

A netes doménnevekért felelős ICANN szervezet legújabb kutatása szerint a névbejegyzések mindössze 23 százaléka tartalmaz teljes és pontos adatokat az igénylő kilétéről és elérhetőségéről – a többiek inkább eltakarják magukat, vagy hamis álarc mögé rejtőznek. Az 500 ügyfélre és 1420 egyedi doménre kiterjedő felmérést megbízás alapján a NORC közvélemény-kutató cég végezte, amelynek munkatársai megkíséreltek kapcsolatba lépni a bejegyeztetőkkel, hogy ellenőrizzék az igényléskor közölt ada-taik helyességét.

Bár csak kevesebb mint minden negyedik esetben jártak sikerrel, Jenny Kelly kutatásvezető szerint a helyzet nem vészes. Sok esetben az utcanév helyett postafiókra mutató lakcím miatt nem tudták a WHOIS-bejegyzések alapján ellenőrizni az igénylő kilétét – a netes nevek 48 százaléka esetén pedig ismerethiány vagy esetleg a magánszféra védelme érdekében tartották vissza adataikat a névbejegyzések vásárlói.

Az informatikai biztonsági szakértők aligha érthetnek egyet a mostani felmérések készítőinek optimista nyilatkozataival. A NORC által nemrég áttekintett doménbejegyzések majd egyharmadánál (29 százalék) ugyanis az igénylő adatai nyilvánvalóan hamis vagy zagyva szöveggel voltak kitöltve – ez arra utal, hogy lebukástól tartva illegális célra vásárolhatták ezeket a netes névhelyeket.

Az illegális tevékenységnél nem csak kalózletöltésekre és fájlcserélésre kell gondolni, hiszen napjainkban a legtöbb számítógépes kártevőt feltört oldalak, illetve kifejezetten kártékony célra létrehozott webhelyek segítségével terjesztik a hackerek: videokodeknek álcázott adatlopó trójai fertőzések, kamu antivírusprogramok és zsarolási pénzt kérő fájltitkosító kártevők sokasága borítja el a netet. VG

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek