Egyre szaporodnak a fizetésképtelen cégek
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságKözel 20 százalékkal emelkedett a cégek fizetésképtelenségi mutatója 2010 első kilenc hónapjában a múlt év azonos időszakához képest – derül ki a Coface Hungary legfrissebb elemzéséből. A lassuló növekedési ütem ellenére a cég 2010 végére 6 százalék feletti fizetésképtelenségi hányadot prognosztizál. A legkockázatosabb iparágnak változatlanul az építőipar, valamint a kis- és nagykereskedelem minősül.
A Coface szerint 2010 első három negyedében a felszámolási eljárások száma 22, míg a végelszámolások száma 11 százalékkal nőtt, a fizetésképtelenségi hányad 4,52 százalék volt. „A csődhányad is drasztikusan emelkedik: az év végére 6 százalék feletti arány várható” – mondta Bagyura András, a Coface Hungary kereskedelmi vezetője.
Kárpáti Gábor, a cég ügyvezetője szerint az alapvető probléma az, hogy a csődeljárások és a végelszámolások többsége még most is felszámolásba fordul át. Hozzátette: a csődvédelmet kérő cégtől elfordulnak a hitelezők, ahelyett, hogy egy tényleges reorganizáció történhetne.
A legtöbb fizetésképtelenségi eljárás továbbra is az építőipari, valamint a kis- és nagykereskedelmi cégeket érinti: az év első kilenc hónapjában az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás 25 százalékát a kereskedelmi vállalkozások tették ki, míg további 19 százalékot építőipari cégek ellen kezdeményeztek. „Az építőipar teljesítménye újabb és újabb mélypontokat ér el Magyarországon, ennek egyik oka a magánberuházások alacsony szintje, a másik pedig az, hogy 2010-ben a korábbi évekhez képest kevesebb infrastrukturális beruházás indult állami, önkormányzati megrendelés keretében” – mondta Bagyura András.
Az előző évekkel ellentétben a gépjárműiparban tevékenykedő cégek száma is igen magas volt a fizetésképtelenné váló vállalkozások között. 2009 hasonló időszakához képest csupán az acél- és fémipar, valamint a mezőgazdasági vállalatok tudták csökkenteni fizetésképtelenségi arányukat.
A cég ügyvezetője meglepőnek tartja, hogy nem emelkedett extrém módon a felszámolási eljárások száma, illetve, hogy a finanszírozási válság nem okozott drasztikus tisztulást a piacon. „Nem következett be egy olyan megtisztulási folyamat, amelynek eredményeként a tőkeerős cégek számára gyorsabb lehetne a válság utáni kilábalás” – mondta Kárpáti Gábor. VG
