BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A Mazeikiu dilemmája

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Egy vállalatnak fel kell-e lépnie eredménye terhére Litvánia energetikai függetlenségéért?

November eleji híresztelések szerint legfelsőbb állami szinten, Waldemar Pawlak lengyel és Igor Szecsin orosz miniszterelnök-helyettes hosszú távú gázvásárlásokról szóló tárgyalásán megállapodás született a (részben állami) PKN Orlen tulajdonában lévő litván Mazeikiu Nafta teljes eladásáról. A Baltikum egyetlen, óriási kapacitásokkal rendelkező olajfinomítóját a csatlakozó csővezetékkel egyetemben az orosz állami Rosznyefty kőolajtársaság venné meg – a hírt a lengyel külügyminisztérium nem cáfolta. Első hallásra a híresztelésben nincs új, 2009 tavasza óta időről időre szárnya kelnek hasonlók: miként próbál a lengyel olajvállalat menedzsmentje az orosznak való bérbeadással, résztulajdon felajánlásával, esetleg részvénycserével kompromisszumot kínálni a Mazeikiu-dilemmára.

Amikor egy 2006-os tenderen a Rosznyefty orra elől elhalászták a Mazeikiut, a PKN Orlennek elsősorban nem finomítói kapacitásokra volt szüksége, hanem a Mazeikiu kúthálózatára. A finomítóra csak annyiban, amennyiben az üzemanyag-kiskereskedelem csak saját termelőbázissal üzemeltethető gazdaságosan. Ahogy mondani szokás: a 2,3 milliárd dolláros Mazeikiuval a balti üzemanyagpiacot vette meg. A Rosznyefty és a mögötte álló orosz energiapolitika azonban másmilyen paradigmában gondolkodott, ezért nem is hagyta annyiban a dolgot. Számukra a kelet-közép-európai olajfinomítók stratégiai létesítmények, amelyek révén közvetlen befolyást lehet gyakorolni az érintett országok energiapolitikájára, közvetve pedig a külpolitikájára. Az érintett országok finomított kőolajtermékektől való függősége úgymond az orosz geopolitika alkupozícióit erősítik. 2006 nyarán az orosz állami olajszállító Transznyefty legott el is zárta a Barátság kőolajvezetéknek a Mazeikiut ellátó leágazását karbantartási munkálatokra hivatkozva – a vezetéket azóta sem nyitották meg. A PKN Orlen kénytelen tankhajókon vinni a nyersolajat Butingéba, a litván tengeri kőolajterminálra, onnan pedig csővezetéken továbbítani a finomítóba. A tengeri alapanyag-utánpótlás a kőolaj-finomítás költségeit lényegesen megdrágítja, időközben ráadásul a finomítói marzsok jelentősen csökkentek. Hiába nyereséges az Orlen balti üzemanyag-kiskereskedelme, a hozzá kapcsolódó finomítás masszívan veszteséges.

Diplomáciai szakértők szerint a lengyel állam olajipari kapitulációjáról szóló hírt ezúttal érdemes komolyan venni. Az oroszok alkupozícióját ugyanis lényegesen megerősítette, hogy befejezéséhez közeledik a Barátság kőolajvezetéknek a szentpétervári területre vezető leágazása, a Balti csővezeték (BCS). Az olajcsapok elzárásával való fenyegetés hitelét eddig aláásta, hogy a lépés magát az orosz olajexportot is hátrányosan érintette: nem volt hova átirányítani a fölös kapacitást. Mostantól a Mazeikiu fájdalommentesen megkerülhető, a neki szánt nyersolaj átirányítható – például Szurgutnyeftyegaz Balti-tenger partján lévő kirisi finomítójába. ZsA

A Balti csővezeték megépítése

A BCS befejezése nem csak a Mazeikiu pozícióját változatja meg: a nemrég felújított gdanski finomító, illetve a hozzá kapcsolódó kőolajterminál is megkerülhetővé válik általa. Ez állhat azoknak a híreknek a hátterében, melyek szerint a Pawlak–Szecsin-találkozón megállapodtak volna a gdanski finomítót birtokló Grupa Lotosnak, Lengyelország második legnagyobb kőolajtársaságának az eladásáról is.

Az irányító részvénypakett vevője újfent a Rosznyefty lenne. A hír váratlanságát a Balti csővezeték megépülésének ténye okozta. Energetikai szakemberek sokáig kételkedtek benne, hogy a válságtól sújtott Oroszország képes több mint

4 milliárd dollárt áldozni egy gazdaságilag kevéssé indokolható projektre. Képes volt, éppen azért, mert nem gazdasági célok mozgatták.

Az irányító részvénypakett vevője újfent a Rosznyefty lenne. A hír váratlanságát a Balti csővezeték megépülésének ténye okozta. Energetikai szakemberek sokáig kételkedtek benne, hogy a válságtól sújtott Oroszország képes több mint

4 milliárd dollárt áldozni egy gazdaságilag kevéssé indokolható projektre. Képes volt, éppen azért, mert nem gazdasági célok mozgatták.-->

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.