Történelmi nap: Ausztria alkotmányos döntést hozott a magyarokról, mostantól az osztrákokhoz tartoznak – így érinti az ott élőket
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz ORF beszámolója szerint a parlamenti vitában a kormánypárti felszólalók történelmi jelentőségű lépésként értékelték a döntést. Agnes Totter (ÖVP) mérföldkőnek nevezte az alkotmányos elismerést, míg Pia Maria Wieninger (SPÖ) arra hívta fel a figyelmet, hogy az új szabályozás hosszú távú jogbiztonságot nyújt az őshonos kisebbségek számára. A döntést az ausztriai magyar közösség is régóta szorgalmazta. Somogyi Attila, a Magyar Népcsoporttanács elnöke az ORF magyar szerkesztőségének nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy az alkotmányos elismerés évek óta a közösség egyik legfontosabb követelése volt. Elmondása szerint ezt minden olyan egyeztetésen felvetette, amelyet kormánypárti vagy ellenzéki politikusokkal, tartományi vezetőkkel, illetve minisztériumi képviselőkkel folytattak.
Fotó: photostar72
Alkotmányos szintű védelemet kapott hat népcsoport
A népcsoporttörvény fél évszázada van érvényben, ezen évforduló alkalmából először kerül mind a hat elismert autochton népcsoport – a horvát, a szlovén, a magyar, a cseh és a szlovák valamint a roma népcsoport – kifejezetten alkotmányos szinten rögzítésre a népcsoporttörvényben.
Somogyi Attila szerint az alkotmányos szintű védelem azért bír különös jelentőséggel, mert
az osztrák alaptörvény módosításához kétharmados parlamenti többség szükséges, így a kisebbségi jogok jóval stabilabb garanciát kapnak, mint korábban, amikor csupán törvényi szinten voltak szabályozva.
Hozzátette, hogy a népcsoportok képviselői a jogszabálytervezetek véleményezésében továbbra is részt vehetnek, és bízik abban, hogy az újonnan létrehozandó állandó egyeztetési fórumon keresztül a jövőben a javaslataik nagyobb súllyal jelennek majd meg a döntéshozatalban.
A most elfogadott változtatások előzménye, hogy Claudia Bauer, a népcsoporti ügyekért felelős szövetségi miniszter már június közepén bejelentette: a kormány célja az őshonos kisebbségek jogi helyzetének megerősítése. Ennek részeként nemcsak az alkotmányos elismerést készítették elő, hanem egy állandó Népcsoport Fórum létrehozását is kezdeményezték, amely rendszeres párbeszédet biztosíthat a kisebbségi szervezetek és a kormányzat között. A cél az volt, hogy a folyamat júliusban célegyenesbe érjen.
Bár a törvénymódosítás nem könnyíti meg az ausztriai munkavállalást, a határ mentén dolgozó magyarok számára mégis közvetett előnyt jelenthet a megerősített nyelvi és kulturális jelenlét.
Több száz magyar egyéni vállalkozó kerülhetett az osztrák hatóságok célkeresztjébe, miután egy oknyomozó riport szerint sokan csak papíron működtettek céget Burgenlandban. A gyanú szerint a vállalkozások egy része valójában az osztrák családi támogatásokhoz és egészségügyi ellátáshoz biztosított belépőt – számoltunk be egy más természetű, magyar vonatkozású ügyről a napokban a Világgazdaság oldalán.
Védelmet kapnak egyes őshonos közösségek anyanyelvhasználati szabályai is
A parlament által elfogadott törvénycsomag ugyanakkor nem kizárólag az alkotmányos elismerésről szól. A jogszabály módosítja a karintiai kétnyelvű igazságszolgáltatás szabályait is annak érdekében, hogy a szlovén kisebbség hosszú távon is biztosítottan használhassa anyanyelvét a bírósági eljárások során. A változtatások egyúttal garantálják
- a bleiburgi (Pliberk),
- eisenkappeli (Železna Kapla), és
- a ferlachi (Borovlje) bírósági székhelyek fennmaradását.
A reform részeként kétnyelvű igazságügyi kompetenciaközpontokat is létrehoznak, amelyek célja, hogy a szlovén nyelv használata a bíróságok előtt a jövőben is akadálymentesen biztosított legyen. A módosításokat Anna Sporrer igazságügyi miniszter, a karintiai tartományi kormány, valamint a szövetségi kormánypártok közösen dolgozták ki.
