Erről nem beszélt a Tisza-kormány: itt a lista, ez az ára a 10 milliárd euró uniós pénznek – Magyarország nyugati szélerőműveket kap a nyakába
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMint megírtuk, rendkívüli bejelentésként közölte péntek délután Kármán András pénzügyminiszter, hogy az uniós pénzügyminiszterek tanácsa (ECOFIN) jóváhagyta Magyarország helyreállítási tervét, ezzel elhárult az utolsó uniós akadály is a 10 milliárd eurós helyreállítási és ellenállóképességi (RRF) forrás lehívása elől. Azt ugyanakkor egy másik cikkünkben bemutattuk: még korai lenne ezt a hatalmas összeget Magyarországnak magának éreznie, mivel az EU-s döntés a hozzáférést nyitja meg a forrásokhoz, de a következő hetekben dől el, hogy a kormány képes-e teljesíteni az összes vállalását, illetve elegendő elszámolható beruházást tud-e bemutatni ahhoz, hogy az ország lehívhassa a rendelkezésre álló forrásokat. Győri Enikő. a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője videós bejegyzésben, markáns kritikákat megfogalmazva, tovább árnyalta a kormányzati örömtüzek rajzolta képet az EU-s pénzekkel kapcsolatban. A politikus azt állítja, hogy a közel 493 oldalas helyreállítási terv olyan elemeket is magában foglal, amelyek érzékenyen érintik a magyar embereket és vállalkozásokat.
Fotó: Anadolu via AFP
Csökkenő források és átcsoportosított pénzek
Győri Enikő szerint az új helyreállítási terv teljes keretösszege 440 millió euróval csökkent, mivel a Tisza-kormány önként lemondott ekkora összegű kedvezményes hitelről.
Emellett további 1 milliárd eurót olyan közös uniós projektekre csoportosítanak át, amelyek állítása szerint nem szolgálják közvetlenül a magyar fejlesztéseket.
Ennek részletezése Győri Enikő szerint a következő:
- az 1 milliárd eurós összegből 500 millió eurót egy közös európai védett kommunikációs és kibervédelmi rendszer finanszírozására fordítanak, amelyet az előző kormány azért nem támogatott, mert saját magyar rendszer kialakítását tartotta indokoltnak;
- további 500 millió euró egy közös európai mesterségesintelligencia-gigagyár létrehozását szolgálná. A Fidesz–KDNP EP-képviselője szerint az előző kabinet ezt csak akkor támogatta volna, ha a beruházás Magyarországon valósul meg, az új tervben azonban ennek már nincs nyoma.
Győri Enikő úgy véli, mindez azt jelenti, hogy az így már közel 1,5 milliárd euró nem közvetlenül magyar fejlesztéseket szolgál.
A politikus azt is kifogásolta, hogy a dokumentumban közel 4 milliárd euró értékben olyan beruházások szerepelnek, amelyek már az előző kormány idején megvalósultak, így szerinte ezek nem új fejlesztések, hanem korábbi projektek utólagos elszámolása.
Kevesebb pénz klímavédelemre és napelemes programokra
A képviselő szerint az új terv tartalmában is jelentős változások történtek. Állítása szerint a klímavédelmi célokra fordított források aránya a korábbi 66,9 százalékról 52,9 százalékra csökken.
Hozzátette, hogy a lakossági napelemes programokra szánt keretet is csaknem megfelezték: a korábbi 415 millió euró helyett 211 millió euró jut erre a célra.
Győri Enikő szerint a szélerőművekre vonatkozó szabályozás módosítása
elsősorban nyugat-európai vállalatoknak kedvez, mivel Európában ilyen létesítményeket csak néhány ottani cég képes megépíteni.
A közlekedésfejlesztési vállalások között pedig szerepel a vasúti személyszállítás piacának liberalizációja is. A politikus szerint ez megnyitja az utat a külföldi szolgáltatók előtt a magyar vasúti személyszállítási piacon.
Álláspontja szerint az új beruházások így jóval kisebb mértékben járulnak hozzá a magyar ipar fejlesztéséhez, mint a korábbi programok.
Az egészségügy és az oktatás lehet a legnagyobb vesztese
Győri Enikő szerint az új helyreállítási terv legnagyobb vesztesei az egészségügy és az oktatás, pedig a TISZA-kormány egyik legfontosabb ígérete szerint az volt, hogy e két területet minden tekintetben kiemelten kezeli. A politikus azonban azt mondta, hogy
az egészségügyi fejlesztésekre szánt forrás 643 millió euróról 240 millió euróra csökken, miközben az egészségügyi digitalizáció támogatását a korábbi 250 millió euróról mindössze 25 millió euróra mérséklik.
Emellett kevesebb pénz jutna a sajátos nevelési igényű gyermekek támogatására és a szakképzés fejlesztésére is.
A felsőoktatási innovációs források pedig állítása szerint 64 százalékkal csökkennek: a korábbi 45,09 millió euró helyett 16,01 millió euró marad erre a célra.
Adóváltozásokat is előrevetíthet a dokumentum
A Fidesz–KDNP EP-képviselője szerint a helyreállítási terv nemcsak beruházásokról szól, hanem olyan vállalásokat is tartalmaz, amelyek az adórendszer átalakítását vetítik előre.
Példaként említette
- a kiskereskedelmi adó módosítását,
- a társasági adórendszer – beleértve az adókulcsokat is – felülvizsgálatát, valamint
- a személyi jövedelemadó-kedvezmények áttekintését.
Ennek kapcsán azt a kérdést vetette fel, hogy a Tisza-kormány vállalt-e kötelezettséget arra Brüsszel felé, hogy módosítja a társasági adó szabályait, illetve csökkenti vagy megszünteti egyes szja-kedvezményeket.
Országspecifikus ajánlások és kamatplafon
Győri Enikő arra is kitért, hogy az új helyreállítási tervben Magyarország vállalja a 2025-ös országspecifikus ajánlások végrehajtását.
A politikus szerint az Európai Bizottság munkadokumentuma alapján a támogatott hitelezés reformja hozzájárul a még fennmaradó ár- és kamatplafonok fokozatos megszüntetéséhez. Úgy fogalmazott, hogy a kamatplafont gyakorlatilag már megszüntették, és szerinte kérdés, mi lesz a következő lépés.
A Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője bírálta az Európai Bizottságot is, amely szerinte más mércét alkalmazott az új magyar kormánnyal szemben, mint korábban.
Példaként említette, hogy a Magyar Fejlesztési Bank tőkeszerkezetével kapcsolatban korábban mintegy 500 millió eurós felső toleranciahatárt jelzett Brüsszel, míg az új tervben ennek többszörösét hagyta jóvá erre a célra, ami szerinte nagyobb pénzügyi mozgásteret biztosít a Tisza-kormánynak.
A politikus arra is emlékeztetett, hogy a Bizottság korábban ragaszkodott egy nyugdíjreform végrehajtásához, amelyet az előző kormány vitatott, az új helyreállítási tervből azonban ez a feltétel már kikerült.
Győri Enikő szerint mindez azt mutatja, hogy Brüsszel politikai alapon alkalmaz eltérő mércét a tagállamokkal szemben.
Az Európai Ügyészség visszamenőlegesen is vizsgálódhat
A képviselő kifogásolta azt is, hogy az új terv egy olyan uniós szabály alkalmazását tartalmazza, amely lehetővé teszi az Európai Ügyészség hatáskörébe tartozó, 2021. június 1-je után elkövetett bűncselekmények illetve hatáskörébe ítélt ügyek vizsgálatát, miközben Magyarország csak későbbi időponttól csatlakozna az intézményhez.
Az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez (EPPO). Magyar Péter miniszterelnök pénteken jelentette be, hogy a május végén benyújtott csatlakozási kérelmet elfogadta a brüsszeli testület, így Magyarország a szervezet 25. tagállamává válik.
Győri Enikő szerint ez sérti a visszamenőleges jogalkalmazás tilalmának elvét. Úgy fogalmazott, hogy míg az előző kormány esetében a Bizottság rendszeresen jogállamisági kifogásokat emelt, most nem kifogásolja ezt a megoldást.
A politikus összegzésként úgy értékelte, hogy a Tisza és Brüsszel megállapodását ugyan jelentős sikerként mutatják be, szerinte azonban a magyar embereknek joguk van megismerni annak minden részletét és az általa kifogásolt vállalásokat is.
