Exportálható egészségügyi oktatás

Évente 24 milliárd forint exportbevételt hoz az országnak a négy orvostudományi egyetem a külföldi hallgatók képzésével; az összeg fele a tandíjakból, további ötven százalék az itteni költekezésükből tevődik össze. A világ élmezőnyében számon tartott hazai egészségügyi felsőoktatásban bőven van még tartalék, ennek kiaknázásához azonban szükség lenne az oktatói kapacitás és a versenyképesség, valamint a tárgyi infrastruktúra fejlesztésére. A nemzetgazdaságot dinamizáló felsőoktatás bővítése érdekében indokolt lenne az állam közvetlen szerepvállalása az Új Széchenyi-terv keretében – állítják az orvosi egyetemek vezetői.

Jelenleg 6200 külföldi hallgató tanul a budapesti, a pécsi, a szegedi és a debreceni orvostudományi egyetemen. Az éves tandíj a német kurzuson 11 400 euró, az angolon pedig 14 ezer dollár körüli, ez megfelel a cseh és a lengyel tandíjaknak, ehhez jön még a hallgatók lakhatási és egyéb kiadása. Ám mind a német, mind az angol képzésre sokszoros a túljelentkezés – mondta lapunk kérdésére Ivády Vilmos, a Semmelweis Egyetem főigazgatója. Megvan a fogadókészség, de szükség lenne a kutatólaboratóriumok, az oktatótermek bővítésére, technikai felszerelésekre s az oktatói kar bővítésére és továbbképzésére. Modellszámításaik szerint profitábilis lenne az oktatásba történő invesztálás, hiszen egy 10 milliárd forintos befektetés négy év alatt megtérülne. Az sem mellékes, hogy minden öt külföldi hallgató egy magyarországi munkahelyet tart fenn, így jelenleg 1200 embert foglalkoztat, ezzel mintegy 800 millió forint segélyt vált ki – tette hozzá.

A Semmelweis Egyetem éves bevételét jelenleg 4 milliárd forinttal egészítik ki a külföldi hallgatók. Lehetne nagyobb is ez a pénz, hiszen az angol képzésre háromszoros volt a túljelentkezés, a 180-as keretszámú németre pedig ezren pályáztak – készített gyors leltárt Tulassay Tivadar rektor. Úgy látja: ha a politika elfogadná a koncepciójukat – amelyet a Magyar Tudományos Akadémia orvosi osztálya és a Rektori Tanács támogat –, a részletes terveket egy-két héten belül le tudnák tenni a döntéshozók asztalára. Nem csupán milliárdokban mérhető hatása lenne a felsőoktatás fejlesztésének, de tapasztalatuk szerint az itt diplomát nyert hallgatók a legjobb nagykövetei Magyarországnak. Az orvosegyetemek egyébként már tárgyaltak az Új Széchenyi-tervet gondozó minisztériummal, ahol örömmel fogadták a javaslatot – mondta a rektor.

Ez az állami támogatás mérhető, ellenőrizhető és számon kérhető lenne – állítja Kollár Lajos, a Pécsi Klinikai Központ főigazgatója. A fizetős hallgatói létszám bővítése javíthatna az egészségügyi intézmények siralmas társadalombiztosítási finanszírozásán, amely miatt milliárdos adósságot halmoztak fel az egyetemi klinikák. A baranyai megyeszékhely egyetemén egyébként 10 százalékos hallgatói létszámbővülésre lenne mód. A Szegedi Tudományegyetemen 10-15 százalékos bővülést tartanának lehetségesnek az általános orvosi karon, de fogadókész a fogorvosi és a gyógyszerészi kar is – mondta Kemény Lajos dékánhelyettes. S túl azon, hogy a magyar orvosoknak hazai perspektívát adna az oktatás felfuttatása, szakmailag is erősödnének az angol vagy a német nyelvű tananyag oktatásával.

Ivády Vilmos szerint fejleszteni kellene a nemzetközi marketingtevékenységet is, hiszen a meglévő partnerországok mellett potenciális célpiacnak ígérkezik Ázsia.

Megkerestük a Nemzeti Erőforrás Minisztériumot és a Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM), hogy mondják el véleményüket az egyetemek javaslatáról. Az NGM sajtóosztályától azt a választ kaptuk, hogy a téma szakértője külföldön tartózkodik, ezért később tájékoztatnak a tárca álláspontjáról.