Szabályozatlan jogosultságok

Ingatlanszakma. Az értékbecslők szakmai minősítésének és etikai felügyeletének a megoldatlansága az egyik legfőbb ok, amely miatt a hazai ingatlanszektor nem eléggé átlátható, befektetői szempontból kevéssé vonzó – nyilatkozott lapunknak Mehrli Péter, a Magyar Ingatlanszövetség (Maisz) elnöke. Ma öt-hatezer értékbecslő gyakorolja a szakmát, ők évente több ezer milliárd forintos ingatlanvagyon értékelését végzik. A becslési feladatok rendkívül különbözők: az egymillió forintot el nem érő falusi vályogháztól a milliárdos budai villáig, az egybérlős üzlethelyiségtől a szállodát, irodát, boltokat magában foglaló üzletközpontig. Mindehhez egyetlen államilag elfogadott jogosítvány szolgál: az Országos Képzési Jegyzék ingatlanvagyon-értékelő képesítése, közkeletűen az OKJ 54-es. Még nagyobb hiányosság azonban – állítják a szakmában jártasak –, hogy olyan rendelkezés sincs, amely akár szakmai, akár etikai hiba elkövetése esetén jogosultsága megvonásával – korlátozásával, felfüggesztésével – büntetné az érintett értékbecslőt. Hivatásuk gyakorlása kapcsán persze ők is kerülhetnek börtönbe, képesítésüket azonban még ekkor sem veszíthetik el.

„Az OKJ 54-est a szakma degradálásának a szinonimájaként szokás használni, pedig annak idején (1996-ban) nagy eredménynek számított, hogy ebben a képzéshez és vizsgához kötött formában sikerült az ingatlanbecslést szakmaként elfogadtatnunk” – nyilatkozott lapunknak Netkovszky Kálmán, az OKJ-s képzésben-vizsgáztatásban ma is „nagyhatalomnak” számító FÜTI Omega Kft. ügyvezető igazgatója. A rendszerváltás előtt Magyarországon egyáltalán nem képeztek ingatlanbecslőket. „Modern szemléletű, piaci értéken alapuló értékbecslő-képzést először mi indítottunk, mi kértük fel hozzá a tanárokat, mi írattuk meg hozzá a tankönyveket, mi akkreditáltattuk a képzést” – mondta Netkovszky Kálmán.

„A gond inkább a vizsgáztatási gyakorlatukkal van” – jegyezte meg egy magát megnevezni nem kívánó szakember. Szerinte strukturális probléma, hogy a képző-vizsgáztató intézmények nem szívesen buktatják meg a náluk tanult jelölteket. A kilencvenes évekhez képest az értékbecslési piac is hatalmasat fejlődött, növekedett – maga az értékbecslői szakma is differenciálódott. Az OKJ-s minősítést szerzettek közül voltak, akik időközben eljutottak a szakma csúcsára, jelzálogbankok állandó szakértői, mások megmaradtak egy-egy szűkebb régió lakáspiacának ismereténél. A Műegyetemen és a Corvinuson is indult másoddiplomás, ingatlanos szakirányú képzés, ráadásul a külföldi tulajdonú bankok, multinacionális ingatlanfejlesztő, illetve -tanácsadó cégek alkalmazásában megjelentek a külföldön tanult értékbecslők is, akik rendszerint nagy presztízsű, nemzetközi ingatlanbecslő társaságok (RICS, ASA) tagjai is voltak. A piac komplexebbé vált, a szakmai mezőny széthúzódott, ám az ingatlanbecslői jogosultságokat továbbra is csak az OKJ 54-es vizsgával lehet megszerezni.

„A szakma csúcsaként akkreditáltattuk 2003-ban az Európai Felsőszintű Ingatlanszakmai

Minősítést (EUFIM)” – mondta Mehrli Péter. A Maisz elnöke szerint a folyamatos monitorozás mellett öt évre adományozott EUFIM címet azoknak a megfelelő gyakorlatot szerzett, diplomás ingatlanszakembereknek adományozzák, akik a felkészítő kurzust követő vizsgán eredményesen szerepelnek. Ezzel a Maisz a bankoknak kívánt segítséget nyújtani: ha igazán tapasztalt, megbízható értékbecslőre van szükségük, az EUFIM-tagságból nyugodt szívvel választhassanak. Mehrli Péter szerint az EUFIM-alapításban közreműködő jelzálogbankok – az FHB, az OTP Jelzálogbank, s az UniCredit – értékbecslők kiválasztásakor az EUFIM-re is hagyatkoznak, a kereskedelmi bankok azonban többnyire saját listával dolgoznak. Az oda való bekerülés módja a Maisz elnöke előtt is titok, a „bennmaradásban” mindenesetre tudomása szerint a prudens becsléseken kívül a gyorsaság és a versenyképes becslési ár játszik fontos szerepet. „Az EUFIM fakultatív tanúsítvány, amelynek a Maisz a gazdája: akinek adományozzuk, azért szakmai és erkölcsi értelemben is felelősséget vállalunk” – mondta Mehrli Péter. „A OKJ 54 bár kötelező, gazdátlan minőségtanúsítvány: sem az idővel változó kompetenciáért, sem az etikus működésért nem áll jót senki.” ZsA

A közvagyon esetében az ingatlannal kapcsolatos jogokkal rendelkező hivatalnok, politikus korrupciós nyomásnak van kitéve, márpedig ha ezt az értékbecslés megrendelésekor továbbterheli az értékbecslőre, annak könnyen vagyonvesztés lehet a vége.

Baross szerint az első számú lépés az állami vagy önkormányzati tulajdonú ingatlanok értékbecslésének a nyilvánossá tétele, hogy azt az értékelésben járatos szervezetek – mint például a Maisz vagy a RICS – véleményezhessék.

De a szakma presztízsét is meg kellene erősíteni, hogy az adott értékbecslőnek megérje ellenállni a korrupciós kísértésnek.

A közvagyon esetében az ingatlannal kapcsolatos jogokkal rendelkező hivatalnok, politikus korrupciós nyomásnak van kitéve, márpedig ha ezt az értékbecslés megrendelésekor továbbterheli az értékbecslőre, annak könnyen vagyonvesztés lehet a vége.

Baross szerint az első számú lépés az állami vagy önkormányzati tulajdonú ingatlanok értékbecslésének a nyilvánossá tétele, hogy azt az értékelésben járatos szervezetek – mint például a Maisz vagy a RICS – véleményezhessék.

De a szakma presztízsét is meg kellene erősíteni, hogy az adott értékbecslőnek megérje ellenállni a korrupciós kísértésnek.-->