Autók csak Közép-Európának?

Nem lehetnek büszkék múlt havi eredményeikre a nyugat-európai autókereskedők. Megtört az október óta hónapról hónapra emelkedő tendencia, és az EU15 személykocsi-eladásai – a tavalyi márciusi összeghez képest – 5,3 százalékkal, 1,489 millióra csökkentek. A negyedéves összesítés viszont az első két havi, viszonylag jobb eredmény révén csupán 2,8 százalékos csökkenést mutat.

Más a helyzet a „keleti blokkban”, a tíz új tagországban, ahol márciusban 1,2 százalékkal, 70 ezer fölé bővültek az eladások, a negyedéves összesítés pedig 6,4 százalékos növekedést és így 177 ezres értékesítési szintet mutat.

„Bár az év első három hónapjában néhány pozitív jelet érzékeltünk, az érettebb autópiacokon mutatkozó gazdasági bizonytalanság lerontotta az értékesítéseket. Ennek ellenére biztató látni a kelet- és közép-európai növekedést, a térségben megtelepedett gyártók a jövőben is kétségkívül folytatják a terjeszkedést. A régiós siker eléréséhez elengedhetetlenek lesznek a kifejezetten Közép-Európának tervezett autók” – kommentálta az adatokat Gareth Hession, a JATO piackutatásért felelős alelnöke.

A legnagyobb növekedést az első negyedben, valamint a múlt hónapban a balti államokban regisztrálták – Lettországban például 161 százalékot –, de a „nagy öt” – hagyományosan a legerősebb piacok – közül csupán a francia és a német bővült március végéig. Igaz, az előbbi 9 százalékkal, 647 ezerre emelte eladásait, az utóbbi pedig 14 százalékkal, 763 ezer fölé.

Hasonlóan jó a helyzet az Izland, Norvégia, Svájc alkotta EFTA-tömörülésben, ahol az első három hónapban tizedével, 107 ezerre nőtt a forgalom.

A legnagyobb visszaesést a két súlyos gondokkal küzdő déli országban mérték: Görögországban 57, Spanyolországban 27 százalékkal csökkent az értékesítés, majd Olaszország következik, ahol 23 százalékkal szűkült a piac a negyedév során. Más kérdés azonban, hogy az említett piacokon tapasztalható tendenciák hogyan folytatódnak a jövőben. Az Opel és a Chevrolet gazdája, a General Motors ugyanis hétfőn bejelentette, Észak-Amerikában átlagosan 123 dollárral emeli személyautói gyári (tehát nem a kiskereskedelmi) árait a magas olaj- és alapanyagárak miatt. A GM a Ford és a Toyota után már a harmadik iparági óriás, amely áremelésre szánja el magát.

A Toyota közölte, hogy a március 31-én bejelentett 1,2–2,2 százalékos áremelésről a Toyota és a Lexus esetében még a március 11-i japán természeti csapás előtt döntött a költségek folyamatos növekedése miatt. A Ford pedig április elején járművenként átlagosan 117 dolláros áremelést jelzett, és a másik két céghez hasonlóan a nyersolaj és az acél rohamos drágulására hivatkozott.

Más autógyártók is csatlakozhatnak a fentiekhez, s az áremelkedés kontinensünkre is átléphet: ha Amerika tüsszent, Európa is a zsebkendőért nyúl.

Martin Zimmerman, a Ford egyik korábbi alelnöke, a University of Michigan Ross School of Business professzora ugyan azt gondolja, hogy más gyártók is növelni kénytelenek az árat, azonban szerinte kérdéses, vajon tarthatók-e az emelt árak. Az amerikai autóipar gyártói árindexe ugyanis csak februárról márciusra 0,7 százalékkal emelkedett és 5,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Arról nem is beszélve – érvel a professzor –, hogy a továbbra is gyenge amerikai foglalkoztatási szint miatt nem valószínű, hogy az autóárak emelkedő spirálba kezdenek a következő hónapokban. Szerinte a gépjárműgyártók alacsony kamatozású autóhitelekkel és kedvezményekkel ellensúlyozhatják az áremelkedések forgalomcsökkentő hatását.