Nem fizet osztalékot a Mol

A Mol Nyrt. 103,2 milliárd forintos adózott eredménnyel zárta az elmúlt évet, de továbbra sem fizet osztalékot a társaság éves rendes közgyűlésének tegnapi döntése értelmében, így a nem konszolidált adózott nyereség az eredménytartalékba került. A Mol a megelőző két évben sem fizetett osztalékot, legutóbb 2008-ban, megelőző évi nyereségének 40 százalékát osztotta szét a részvényesek között. A közgyűlésen nem vett részt szavazati joggal a társaság legnagyobb tulajdonosa, az orosz Szurgutnyeftyegaz, mivel nincs bejegyezve a részvénykönyvbe.

„Higgyék el, az igazgatóságnak nem könnyű előállni azzal a javaslattal, hogy a társaság ne fizessen osztalékot, főleg nem három egymást követő évben” – mondta Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató. A részvényesek a közgyűlésen most is elfogadták ezt s ezzel azt is, hogy a Mol organikusan fejlődjön tovább, folytassa konzervatív pénzügyi politikáját, s megvalósítsa a kutatás-kitermelés területén ambiciózus terveit – magyarázta a lépést. A vezető elmondása szerint a részvényesek felelősen gondolkodnak a Mol jövőjéről, mert tudják, hogy olyan stratégiai vállalatban érdekeltek, amelyik a régió több országában mindig stabil, pénzügyileg mindig megbízható vállalatként akar működni. A Mol terveivel kapcsolatban Hernádi Zsolt megjegyezte, hogy a társaság eljutott a csúcsra, s ma már nem az a cél, hogy itt maradjon, hanem az, hogy az egész régió számára úttörő módon irányt mutasson az energetikai szegmensben. Úgy vélte, a csoportban még mindig sok szinergialehetőség van, így például az öt finomító tevékenységének összehangolása, a kutatás-kitermelés, illetve a mezőfejlesztések nemzetközi kiterjesztése és szinkronba hozása, valamint a szállítási útvonalak koordinálása.

Mosonyi György, a cég vezérigazgatója az elmúlt évet értékelő s jövőre kitekintő beszédében elmondta, a Mol törekvése az, hogy tovább bővítse és maximalizálja a portfólió értékét, ezt tükrözi az is, hogy az idén 1,7 milliárd dollárt költ beruházásokra. A fejlesztések során a két alapüzletágra, a feldolgozás-kereskedelemre (downstream) és a kutatás-kitermelésre (upstream) koncentrál a vállalat. Utóbbi üzletágban a beruházási arányt 35-ről 45 százalékra emeli, s terve az, hogy 2013-ig 4 százalékkal, napi 150 ezer hordóra növelje olajkitermelését. A társaság tovább erősíti regionális vezető pozícióját, s tovább fejleszti a rijekai finomítót. A modernizációs programról elhangzott: az első ütem megvalósítása mintegy félmilliárd dollárba került, s fő célja a minőség biztosítása volt, kisebb mértékben a termékkihozatal javítása. A második ütem 450 millió dollárba kerül, s ennek megvalósítása során már radikálisan javítják a termékkihozatalt, s így a rijekai finomító is eléri a pozsonyi, illetve százhalombattai színvonalát. A cél az, hogy nőjön a horvátországi finomító hatékonysága, s elérje a pozsonyi és százhalombattai finomító termék-előállítási színvonalát. A vezérigazgató elmondta azt is, hogy a energetikai portfólió bővítése keretében folyamatosan vizsgálják egy gázerőmű építésének lehetőségét, erre a tőkeerős, pénzügyileg stabil Molnak megvan a megfelelő forrása.

A Mol kijelentette azt is, hogy semmilyen jogszabály, formális vagy informális megegyezés nem korlátozza abban, hogy további INA-papírokat vásároljon. Az INA kereskedését egy hónapon belül már másodszor függesztették fel. Az előző felfüggesztés két hétig volt érvényben.

A Mol kijelentette azt is, hogy semmilyen jogszabály, formális vagy informális megegyezés nem korlátozza abban, hogy további INA-papírokat vásároljon. Az INA kereskedését egy hónapon belül már másodszor függesztették fel. Az előző felfüggesztés két hétig volt érvényben.-->