Marad az atomenergia aránya

A paksi atomerőmű bővítéséről ugyan még nem született döntés, de Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy a hazai energiamix-csomagban meg lehetne változtatni a nukleáris energia jelenlegi részarányát – ezt nyilatkozta Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter az EU informális miniszteri találkozójának megnyitója előtt tartott sajtótájékoztatón Budapesten.

Az Európai Unió illetékes minisztereire nem kisebb feladat hárul Gödöllőn, mint az integráció energetikai jövőjének felrajzolása 2050-ig. Az eszmecsere megnyitójára tegnap azt követően került sor, hogy a miniszterek szakmai látogatást tettek a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir) diszpécserközpontjában. Az EU iránytűként szolgáló dekarbonizációs útiterve azzal számol, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását 80–95 százalékkal csökkentik a közösség tagállamaiban 2050-ig. A magyar elnökség azért kezdeményezte ezt a vitát, hogy júniusra az állam- és kormányfők egyetértésre jussanak arról, milyen ütemezésben és tagállami vállalásokkal történjen a kibocsátáscsökkentés.

„Ahogy Magyarországon, úgy európai szinten is át kell gondolni a megújuló források, az atomenergia, a biztonságos energiaellátáshoz szükséges infrastruktúra fejlesztését és a szabályozást szolgáló lépéseket a következő évtizedekre” – hangsúlyozta Fellegi Tamás. Erre kényszerítik az EU 27 tagállamát az észak-afrikai politikai és globális olajpiaci bizonytalanságok, továbbá a fukusimai atomerőműben bekövetkezett robbanás hatása a nukleáris energia jövőbeni szerepére. A források diverzifikálása, a nagyobb takarékoskodás és a hatékonyabb felhasználás mellett megnőtt az ellátás biztonsága iránti igény is, amely előrevetíti, hogy „tartósan itt maradhatnak a magas árak”. Ezek önmagukban is kényes kérdések, komoly kihívást jelentenek Európa számára – állapította meg a tanácskozás résztvevőit vendégül látó miniszter.

A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatban kérdésre válaszolva Fellegi Tamás elárulta, a kormány a kötelező átvétel előmozdítása érdekében támogatni készül az ezzel kapcsolatos befektetéseket, ha azok egyidejűleg elősegítik a munkahelyteremtést és a kibocsátási célok teljesítését.

Gödöllőn arról is szó esik, hogy bevezessenek-e kötelező indikátort az éghajlatváltozást előidéző károsanyag-kibocsátás csökkentésében, és szankcionálják-e azokat az országokat, amelyek nem teljesítik az EU által meghatározott kvótákat. Fellegi Tamás szerint legalább ilyen fontos témája a gödöllői megbeszéléseknek a 2012-ben lejáró kiotói egyezmény „utódjának” kialakítása, amely felveti azt is, hogy „harmadik feleket kell odahozni a tárgyalóasztalhoz”; a tagjelölt országok mellett Norvégia képviselteti magát a mostani megbeszéléseken.

A kétnapos tanácskozás fontos témája az EU külső energiakapcsolatainak áttekintése. Ebbe a körbe tartozik például Oroszország mellett többek között Azerbajdzsán, Kazahsztán és Türkmenisztán. Magyar megítélés szerint az uniós energiapolitika külső dimenziójának fontossága megkérdőjelezhetetlen, hiszen az EU ellátásához szükséges energia több mint fele harmadik országokból érkezik, és ez az arány folyamatosan nő.

270 milliárd eurós többletberuházás az infrastruktúra fejlesztése érdekében

Évi 175–230 milliárd eurós megtakarítás

Beavatkozási területek: tiszta technológiák, intelligens rendszerek, infra-struktúra, környezetvédelem

Forrás: VG-gyűjtés

270 milliárd eurós többletberuházás az infrastruktúra fejlesztése érdekében

Évi 175–230 milliárd eurós megtakarítás

Beavatkozási területek: tiszta technológiák, intelligens rendszerek, infra-struktúra, környezetvédelem

Forrás: VG-gyűjtés-->