Alapjaiban rendezheti át a légi közlekedési iparágat az iráni háború: komolyan féltik a Wizz Airt, felvásárlást emlegetnek - csattanós választ adott a fapados
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAmikor február végén az Amerikai Egyesült Államok és Izrael nagyszabású katonai műveletet indított Irán ellen, a Közel-Keletre menő, és a térségen áthaladó járatok kapcsán gyorsan kellett reagálniuk a légitársaságoknak. Az elhúzódó konfliktus miatt az olajárak, és ezáltal az üzemanyagárak is jelentősen megemelkedtek. Az elmúlt hetekben a Donald Trump amerikai elnök által bejelentett tűzszünet hatására kezdtek megnyugodni a piacok, azonban a tűzszünet véget ért, a kiújuló konfliktus pedig ismét felhajtja az olajárakat. Ez az európai légitársaságokat újból kihívások elé állítja.

Miközben a Perzsa-öböl térségében kiújuló konfliktus emeli az olajárakat, a légiközlekedési ágazat befektetői és vezetői egyre több jelét látják annak, hogy Európa pénzügyileg gyengébb légitársaságai jelentős piaci átrendeződés előtt állnak – számolt be róla a Reuters.
A brit diszkont légitársaság, az EasyJet közel áll egy amerikai vezetésű felvásárláshoz, amelynek eredményeként a 30 éves vállalat ismét zártkörű tulajdonba kerülhet, méghozzá a világjárvány előtti csúcsértékéhez képest jóval alacsonyabb vállalatértékelés mellett. Eközben a lett AirBaltic rövid távú finanszírozást keres a fizetésképtelenség elkerülése érdekében, míg a norvég Norse Atlantic stratégiai felülvizsgálatot folytat.
Habár a légitársaságok többsége a koronavírus-járvány után rendezni tudta a pénzügyi helyzetét, az üzemanyagárak emelkedése számottevő nyomást gyakorolt a részvényárfolyamokra, és rávilágított több fuvarozó sérülékeny mérlegére. Emiatt egyre több társaság fontolgatja az átszervezést, a felvásárlást vagy akár a csődvédelmi eljárást is.
Csökken a légitársaságok nyereségessége
A globális légiközlekedési ágazat múlt hónapban közel a felére csökkentette 2026-ra vonatkozó nyereség-előrejelzését. Ennek oka a közel-keleti konfliktus, amely megemelte az üzemanyagköltségeket, fennakadásokat okozott a kulcsfontosságú légifolyosókon, és ismét rámutatott arra, milyen sérülékeny egy rendkívül alacsony árrésekkel működő iparág.
Ráadásul a kedvezőtlenebb piaci környezet miatt a légitársaságok visszafogták bővítési terveiket. Az Airbus ebben a hónapban lefelé módosította 20 éves utasszállító repülőgép-keresleti előrejelzését, miután a háborúk és a kereskedelmi feszültségek megtörték a világjárvány utáni erőteljes fellendülést.
„Az Amerikai Egyesült Államokban, Európában és Délkelet-Ázsiában a légitársaságok többsége jelenleg csak nagyon mérsékelt növekedést tervez” – nyilatkozta Bertrand Grabowski légiközlekedési tanácsadó és korábbi ágazati bankár a Reutersnek. Hozzátette, hogy néhány kivételtől eltekintve (mint például a Turkish Airlines) a légitársaságok rendkívül óvatosan növelik kapacitásaikat.
Bár a repülőgép-üzemanyag ára az elmúlt hetekben stabilizálódott, a Közel-Keleten ismét felerősödő bizonytalanság újabb kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy a gyengébb európai légitársaságok képesek lesznek-e elegendő készpénzt termelni a létfontosságú nyári szezonban ahhoz, hogy átvészeljék a telet.
Kihívások előtt a közlekedési szektor
„Valószínűleg a kisebb légitársaságok vannak a legnagyobb veszélyben” – mondta James Halstead londoni légiközlekedési elemző. Hozzátette, hogy ha a nyári csúcsszezonban jelentős utasforgalmat veszítenek, az egy olyan iparágban, amely nagymértékben függ a rendelkezésre álló készpénztől, akár végzetes is lehet. Úgy véli, hogy a légitársaságok többsége átvészelheti a nyarat, de a komolyabb kihívások jövő év elején jelentkezhetnek.
A lengyel LOT évek óta a piaci konszolidáció egyik lehetséges célpontjaként szerepel az elemzők várakozásaiban. A lett AirBaltic 2029-ben lejáró kötvényének hozama idén jelentősen megugrott, ami a befektetők által érzékelt magasabb kockázatot tükrözi. A Norse Atlantic részvényeinek árfolyama pedig a 2021-es tőzsdei bevezetés óta szinte lenullázódott.
Az airBaltic szóvivője nem kívánta kommentálni a helyzetet. A LOT közölte, hogy az elmúlt évek teljesítménye jól mutatja üzleti modelljének és hosszú távú stratégiájának erejét. A Norse Atlantic nem reagált a Reuters megkeresésére.
A légiközlekedési ágazat korábban számos alkalommal rácáfolt a tömeges csődökre vonatkozó jóslatokra, mivel ellenállónak bizonyult a külső sokkokkal szemben. Egyes elemzők szerint azonban egyre több korai figyelmeztető jel utal arra, hogy a világjárvány óta tartó kedvező trend a magasabb üzemanyagárak miatt megtorpanhat. Az Egyesült Államokban az emelkedő üzemanyag-, munkaerő-, karbantartási és lízingköltségek fokozatosan leépítették a diszkont légitársaságok költségelőnyét, és hozzájárultak a Spirit Airlines májusi összeomlásához.
Mi a helyzet a Wizz Airnél?
A Reutersnek nyilatkozó egyes elemzők arra is figyelmeztettek, hogy a Wizz Air mérlege sérülékeny, ezért a magyar gyökerű légitársaság szintén egy esetleges felvásárlás vagy piaci konszolidáció célpontjává válhat. Azonban a vállalat határozottan állítja, hogy megfelelő likviditással rendelkezik.
Váradi József vezérigazgató áprilisban újságíróknak azt mondta, hogy arra számít, hogy a nyári szezon végén további csődök következhetnek az ágazatban, mivel a kevésbé jövedelmező téli időszakra szóló előfoglalások visszaesnek. Hozzátette azonban, hogy a Wizz Air profitálhat más társaságok nehézségeiből, és átvehet tőlük egyes útvonalakat.
„Továbbra is nyitottak vagyunk a kedvező lehetőségek kihasználására” – jelentette ki a vezérigazgató.
Hasonlóan fogalmazott a július elején a Világgazdaságnak adott interjúban Radó András, a Wizz Air kommunikációs vezetője, aki elmondta, hogy várhatóan lesznek olyan légitársaságok, akik nem fogják tudni megengedni maguknak, hogy annyi járatot üzemeltessenek, vagy egyáltalán üzemeljenek a téli időszakban. Meg kell nézni, hogy a gyengébb légitársaságokkal mi fog történni ősszel és télen, és ha lesz olyan piaci rés, ahova a Wizz Air emiatt be tud menni, akkor nyilván élni fognak a kínálkozó lehetőséggel. Úgy véli, hogy izgalmas időszak lesz az ősz és a tél az iparágban.
Radó András arról is beszélt, hogy egyelőre nem kell tartani üzemanyaghiánytól a légi közlekedésben használt JET-A1 üzemanyag esetében. Elmondta azt is, hogy mivel a Wizz Air az üzemanyagszükségletének nagyjából 70 százalékát hedgingelve vásárolja meg, így az áremelkedés nem érinti súlyosan a légitársaságot, és viszonylag pontosan tudják a költségeiket tervezni.
Egyre durvább háború zajlik a Wizz Air és a szerb kormány között: kivonulhat a balkáni országból a magyar diszkont légitársaság
Tovább mélyül a Wizz Air és Szerbia vitája, ugyanis a magyar diszkont-légitársaság szerint a tervezett új szabályozás teljesen ellehetetlenítené helyi bázisának működését, amivel jelentős versenyelőnyre tehetne szert az állami tulajdonú Air Serbia a balkáni ország légiközlekedési piacán. A szerb fél ugyanakkor visszautasítja a vádakat, mivel szerintük a módosítások kizárólag biztonsági és felügyeleti célokat szolgálnak, és nem a Wizz Air kiszorítását Szerbiából.
A Szerbia által bevezetni tervezett szabályozás szerint az állam 2026 novemberétől új feltételekhez kötné a balkáni országban működő külföldi légitársaságok karbantartási és üzemeltetési tevékenységét. A Wizz Air szerint ezeknek az előírásoknak gyakorlatilag lehetetlen megfelelni a jelenlegi működési modell mellett, ezért a társaság úgy látja, hogy belgrádi bázisa veszélybe kerülhet.






