Kalózok: szükséges rossz?

Erős a gyanú, hogy több nagy cég, például a Sony Pictures, a 20th Century Fox és a Warner Bros. Pictures filmjeinek első kalózkópiái Magyarországról kerültek fel az internetre. Eddig egyedül a Warner lépett: akár négy héttel is eltolja a magyar premiereket, hogy így fogja ki a szelet a kalózok vitorláiból. A helyzet érdekessége, hogy több magyar orgánum is tudni véli, a filmek Cinema City Arénából kerültek a torrentoldalakra.

Buda Andrea, a Cinema City marketing- és PR-igazgatója szerint a mozikhoz eljutó kópiákat a stúdiók be tudják azonosítani az azokon elrejtett titkos jelek alapján. Szerinte a cégnél mindent elkövetnek, hogy megakadályozzák az illegális másolatok készítését. Például éjjellátó kamerákkal pásztázzák a premierfilmek közönségét, felirat figyelmezteti a nézőket, hogy bűncselekményt követnek el, ha megpróbálják rögzíteni a vetítést. „A premier előtti vetítéseknél előfordul ennél szigorúbb ellenőrzés is, például hogy nem lehet mobiltelefont vinni a nézőtérre” – mondja Buda Andrea, aki szerint havonta ötezer munkaórát áldoznak arra, hogy megakadályozzák a kalózkodást. Világpremieres díszgálán használtak már kézi fémdetektort is, de mint az igazgató megjegyzi, szűk a mozgásterük a biztonsági intézkedések terén. „A kényelmes mozizás élményét nem vehetjük el. A beengedő kapuk vagy a biztonsági őrök rendszeres jelenléte sok néző érzékenységét sértené”. Amikor arról kérdezzük, fogtak-e már kalózt, nevetve feleli, hogy eddig egyszer kellett kivezetni valakit a teremből, aki ráadásul annyira részeg volt, hogy azt sem tudta hol van. „Egy kézikamera volt nála. A kalózok kisebb eszközöket használnak” – jegyezte meg.

A Warnernek és hazai forgalmazójának, az InterComnak a hallgatása valószínűleg azt is jelzi, hogy nem tudják pontosan, honnan került ki a felvétel. Bodó Balázs, a Budapest Műszaki Egyetem szociológia és kommunikáció tanszékének munkatársa, akinek az idei könyvfesztiválra jelent meg A szerzői jog kalózai című könyve, arra hívja fel a figyelmet, hogy a Warner nem a magyar piacot féltette, amikor a szankció mellett döntött, hiszen az „csak egy kerekítési hiba a Warner statisztikáiban”. Sokkal inkább az orosz és a távol-keleti mozipiacot.

Bodó Balázs szerint a Warner lépése azért is nehezen értelmezhető, mert a mozik piacán világszinten évente 6-8 százalékkal növekedett az elmúlt években jegybevétel, a kalózkodásnak leginkább kitett orosz piac pedig évről évre 27 százalékos bővülést produkált. „Ez főleg a 3D-nek köszönhető, hiszen az extra minőség csak moziban élvezhető, ráadásul drágábban is lehet rá adni a jegyeket. Ebbe a tortába kalózpiac egyelőre nem tud beleenni” – szögezi le.

A kutató véleménye egyébként különbözik a kalózokról a forgalmazók által sulykolttal szemben. „A könyvem alapkérdése: mi a szerepe a feketepiacnak a hazai kulturális életben. Szerintem a kulturális termékek piaca éppen olyan, mint az ökoszisztéma, tehát minden szereplőjének megvan a jól definiálható, nélkülözhetetlen szerepe” – mondja, majd hozzáteszi, hogy a kalózok megjelenésének mindig egyszerű oka van: a növekedő kereslet nem talál legális csatornát az igények kielégítésére. Ezért a kalózok általában az adott piac kihívásait reagálják le, nem követnek világtrendeket.

Ezt a saját kutatásai is alátámasztják. Egy kifejezetten erre a célra kifejlesztett szoftverrel 2008-ban két hónapig figyelték a legjelentősebb hazai fájlcserélő hálózatokon zajló tranzakciókat. „Pontosan láttuk, mikor milyen filmek váltak elérhetővé, honnan és hányan töltötték le azokat. Az eredményeket vetettük össze a moziforgalmazásból származó adatokkal.”

Kiderült, a hálózatokra felkerülő sok ezer alkotásból csupán 152 filmet vetítettek moziban, ez az elérhető mozgóképek csupán négy százaléka. Bodó szerint ma már nem fedi a valóságot, hogy a moziba járás helyett töltenek le filmeket az emberek, a torrentoldalak inkább hiánypótló szerepet töltenek be. „Persze a jelentős marketinggel támogatott filmek jobban pörögnek a feketepiacon is. Tehát a Warner lépése épp a feketepiacot erősíti” – vélekedik.

Buda Andrea úgy véli, azt kellene elérni, hogy az emberek belássák, a torrentfilmekkel magukat csapják be. „Összehasonlíthatatlanul gyengébb minőséget, élményt kap így a néző. A mozik rengeteg pénzt fektettek be, hogy a legmodernebb technika szolgálja ki a közönséget, amelyet a számítógép monitorja még csak megközelíteni sem tud” – szögezi le.

Bodó hozzátette: „láthatólag létezik egy masszív igény a mozis játszással egy időben elérhető, ám annál gyengébb minőséget kínáló online szolgáltatásra a piacon. Ha ezt az igényt a forgalmazók úgy intézik el, hogy megpróbálják lebeszélni a potenciális fogyasztóikat, akkor a kereslet a feketepiacok felé fordul. Szerintem emiatt nem a fogyasztókat kell hibáztatni.”

Buda Andrea úgy véli, azt kellene elérni, hogy az emberek belássák, a torrentfilmekkel magukat csapják be. „Összehasonlíthatatlanul gyengébb minőséget, élményt kap így a néző. A mozik rengeteg pénzt fektettek be, hogy a legmodernebb technika szolgálja ki a közönséget, amelyet a számítógép monitorja még csak megközelíteni sem tud” – szögezi le.

Bodó hozzátette: „láthatólag létezik egy masszív igény a mozis játszással egy időben elérhető, ám annál gyengébb minőséget kínáló online szolgáltatásra a piacon. Ha ezt az igényt a forgalmazók úgy intézik el, hogy megpróbálják lebeszélni a potenciális fogyasztóikat, akkor a kereslet a feketepiacok felé fordul. Szerintem emiatt nem a fogyasztókat kell hibáztatni.”-->