Tízezrek látták a helyszínen és milliók a képernyők előtt

„Egyre globálisabb méreteket ölt a női labdarúgás” – hangoztatta Joseph Blatter a több szakember által is mérföldkőnek tartott németországi, 6. labdarúgó-világbajnokság után. A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) elnöke kiemelte, mindjobban eltűnnek a különbségek a csapatok között, így a 2015-ös kanadai vb-n már nem 16, hanem 24 résztvevőt terveznek. A világon már a hölgyek körében is a legnépszerűbb sportág lett a labdarúgás, az Egyesült Államokban több kislány választja a focit, mint fiú.

„A vb költségei több mint 50 millió eurót tettek ki” – emlékeztette lapunkat a Budapesti Corvinus Egyetem Sportgazdaságtani Kutatóközpontjának vezetője. András Krisztina szerint ebből 24 milliót behoznak a szponzori és támogatói befizetések, a többinek jellemzően a jegybevételből kellett befolynia, ezt az összesen megvételre kínált 900 ezer belépő 80 százalékos eladása már fedezi.

A szervezőbizottság bejelentése szerint 7,6 millió eurós nyereséget hozott az esemény. A teljes bevétel 50,6 millió euró körüli, ennek felét a 782 ezer eladott belépőjegy ára teszi ki. A haszonból mintegy ötmillió eurót a női futball támogatására fordítanak, egymilliót pedig a Német Olimpiai Bizottság, a fogyatékosok sportszövetsége és egy a német sportolókat segítő alapítvány között osztanak szét.

András Krisztina szerint a németországi női vb nagy erénye, hogy magas volt a létesítmények kapacitáskihasználtsága, pedig a címvédő házigazda németek már a negyeddöntőben kiestek. A szervezők ugyanis jól felismerték, hogy a 30-35 ezer fős arénákat könnyebb megtölteni és azokban jó hangulatú mérkőzéseket rendezni.

„A női labdarúgó vb-k nézettsége 1991 és 2007 között majdnem megduplázódott” – mondta András Krisztina. A legnagyobb helyi nézettséget az Egyesült Államok Kína ellen vívott vb-döntője hozta, ezt 90 185-en látták. Európában a mostani világbajnokság kezdetéig a csúcsot a német ligaválogatott 2009-es találkozója tartotta, amelyet Brazília ellen vívott, és 44825-en tekintették meg a helyszínen. A mostani vb-n a német–kanadai nyitómeccs minden idők legnagyobb európai helyszíni nézettségű női labdarúgó-mérkőzése volt 73 680 nézővel. Kiss László, az MLSZ női szakágának vezetője az általa vezetett magyar küldöttség élén azt tapasztalta, olyan mérkőzésekre is sokan kilátogattak, amely indifferensnek tűnt a németek számára. Minden korosztály képviseltette magát, nagyon sok volt a 18 év alatti fiatal, s a család férfi tagjaival az anyukák is elmentek a meccsekre.

A német közszolgálati tv-adók (ARD, ZDF) az Eurosport közreműködésével a mostani torna összes mérkőzését egyenes adásban közvetítették, miközben Berlinben, Frankfurtban, Drezdában, Wolfsburgban és a többi helyszínen – akárcsak 2006-ban a férfiak esetében – az érdeklődők hatalmas kivetítőkön figyelhették az eseményeket. A hazai válogatott meccseit átlagosan 16 millióan követték – a Klicsko–Haye ökölvívó-mérkőzést 15,5 millióan nézték – a képernyők előtt, s a tornáról több mint 200 országban volt televíziós közvetítés. Az USA-ban a Japán ellen elvesztett döntő közvetítése az ESPN sportadó történetének legnézettebb futballmérkőzése lett, 13,5 millió nézővel. A női futball révén olyan árucikkeket is lehet reklámozni, amelyeket a férfiak mérkőzésein nem.

2011-ben Németországban komoly cégek (Deutsche Post, Bahn, Telekom, REWE, Allianz, Commerzbank – ezek voltak a vb nemzeti szponzorai is) fedezték fel a női futballt és adnak komoly támogatást, míg mások játékosokkal kötöttek egyéni szerződéseket. „A cél az, hogy a világbajnokság lendületét átvigyük a bajnokságba” – hangoztatta Doris Fitschen, a német válogatott menedzsere.

„A Dunától keletre például csak két egyesület van, így igen sok tehetség vész el” – mondta Kiss László. A csapatok 80 százalékának az éves költségvetése nem haladja meg a hatmillió forintot. Ebből tartják fenn a felnőtt- és az utánpótláscsapatokat. A női szakág vezetője szerint szponzorok nincsenek, csak mecénások, sokszor az edzők is csak szerelemből dolgoznak. Az önkormányzatok esetleg ingyenes pályahasználattal támogatják őket.

Németországban sincs profizmus, csupán három-négy élcsapatnál kereshetnek az átlagfizetésnél többet a labdarúgók. A magyar idegenlégiósok elmondásuk szerint 2500 euró körüli összeget kapnak, ebből 400-420 eurót tudnak félrerakni. Az egyesületek viszont segítik a lányok tanulmányait, megoldják a szállásukat. Dolgozhatnak is a foci mellett négy- vagy hatórás munkaidőben, a klubok esetleg kipótolják a keresetet. Magyarországon nem kapnak pénzt a játékosok, a „módosabb klubok” – mint a szombathelyi Viktória vagy az MTK – esetleg megveszik a buszbérletet a játékosoknak.

A hátország ellenére a magyar válogatott az európai ranglistán a 22., világszinten pedig a 30. helyen áll.

„A Dunától keletre például csak két egyesület van, így igen sok tehetség vész el” – mondta Kiss László. A csapatok 80 százalékának az éves költségvetése nem haladja meg a hatmillió forintot. Ebből tartják fenn a felnőtt- és az utánpótláscsapatokat. A női szakág vezetője szerint szponzorok nincsenek, csak mecénások, sokszor az edzők is csak szerelemből dolgoznak. Az önkormányzatok esetleg ingyenes pályahasználattal támogatják őket.

Németországban sincs profizmus, csupán három-négy élcsapatnál kereshetnek az átlagfizetésnél többet a labdarúgók. A magyar idegenlégiósok elmondásuk szerint 2500 euró körüli összeget kapnak, ebből 400-420 eurót tudnak félrerakni. Az egyesületek viszont segítik a lányok tanulmányait, megoldják a szállásukat. Dolgozhatnak is a foci mellett négy- vagy hatórás munkaidőben, a klubok esetleg kipótolják a keresetet. Magyarországon nem kapnak pénzt a játékosok, a „módosabb klubok” – mint a szombathelyi Viktória vagy az MTK – esetleg megveszik a buszbérletet a játékosoknak.

A hátország ellenére a magyar válogatott az európai ranglistán a 22., világszinten pedig a 30. helyen áll.-->