Ezzel tisztában voltak a döntéshozók is, éppen ezért hozták a két, említett döntést. Az egyikkel a hosszú távú szerződés szerint vásárolhatónál olcsóbb gázt kívántak juttatni az erőműtársaságoknak, a másikkal piacra segítették volna az áramukat. Csakhogy a biztonsági készletek, illetve saját nyugati importja terhére olcsóbb gáz eladásával megbízott MVM Partner a versenypiacinál drágábban kínálta a hő előállításához szükséges energiahordozót. Igaz, hogy a puszta megjelenésével így is lejjebb szorította a versenypiaci árakat, de a kívánt célt nem sikerült elérni. Ráadásul a lehetőség amúgy is későn, az új gázév kezdete előtt két héttel érkezett. Pórul jártak azok is, akik kivárták az MVM gázát: azt mondják, diktátumszerű, „itt lehet aláírni 10 napon belül” jellegű ajánlatot kaptak, és bankgaranciát is fel kellett volna mutatniuk. „Ilyet a versenypiacon csak a rosszul fizető vevőktől kérnek, de a bankok addig nem adnak, amíg nem látják a majdani szabályozási környezetet” – mondta lapunknak az egyik érintett.