Paks II.: senki nem vette észre, de újabb gödör épül
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMíg a Paks II. beruházás kapcsán a figyelem az első blokk betonalapjának a kiöntésén van, a napokban elindult egy másik óriási munka is. Kialakítják a második blokk (paksi 6. blokk) alapjához szükséges munkagödröt.
A munka nemcsak azért nagy jelentőségű, mert közelebb visz az új, kétszer 1200 megawatt teljesítményű atomerőmű építéséhez, hanem a monumentalitása miatt is. A beruházó vállalat közzétett ezzel kapcsolatban néhány látványos adatot:
- a munkagödröt a tervezési szintig, 23 méterig mélyítik le;
- a munkakezdésre harminc gép vonult fel;
- közel félmillió köbméter földet termelnek ki;
- a gödör 150 méter széles és 190 méter hosszú lesz;
- a munka 2026 végéig tart.
A terület előkészítésekor – beleértve a teljes terület talajvíz szintjéig történő mélyítését és a két munkagödör kialakítását – összesen 3,5 millió köbméter földet termeltek ki. Ennyi 63 kilométernyi autópálya-építés földmunkájának felel meg.
Az 5. blokknál már az alaplemezt alakítják ki
A munkaterület szomszédságában, az 5. blokki nukleáris sziget szekciókra osztott területén eközben egymásra épülő fázisokban épül az alaplemez. Egymás mellett zajlik a különböző területek szerelőbetonozása, a szerelőbeton szigetelése, illetve földelőhálózása, a vasszerelés és az alaplemezszakaszok betonozása – sorolja a Paks II. Zrt.
Mennyi idő alatt ásható ki az új gödör?
A közlemény szerint a 6. blokk gödrének a mélyítése 2026 egészében tart majd, de nem olvasható, hogy a tervek szerint mikor lesz készen. Ezért érdemes felidézni, mennyi idő alatt végeztek az 5. blokk munkagödrével. Emlékezetes, hogy a munka során felmerültek műszaki problémák, amelyek kényszerleállást okoztak. A kiásás végül több szakaszban, összesen körülbelül másfél évig tartott. Feltételezve azonban a mostani gödörásás problémamentességét, a munkával végezhetnek akár még ebben az évben is. (Vélhetőleg ezért nem szerepel a befejezés dátuma a tájékoztatásban.) Ennek alapján 2026 végén vagy a jövő év elején sor kerülhet a 6. blokk első betonöntésére.
A következő módon alakították ki az 5. blokk munkagödrét:
- 2022. augusztus 26-tól emelték ki a talajt az első szintig, vagyis a talajvízszint feletti, 5 méteres mélységig;
- 2023–2024-ben történt a résfalazás és a talajszilárdítás;
- 2024. szeptember 24-én kezdődött a tervezési szintig történő talajkiemelés, helyenként 23 méteres mélységig, vagyis a talajvízszint alá;
- kényszerpihenő (2025. január–június): 2025. január végén a munkagödör déli fala beomlott, emiatt az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) felfüggesztette a munkát, amely csak júniusban folytatódhatott;
- 2026. február 5. A munkagödröt alkalmasnak tartották a következő munkafolyamat indítására. Megtörtént az első betonöntés.
Nehezített pályán veszi az akadályokat a Paks II. beruházás
A két új paksi blokk építéséről még békeidőben, 2014. január 14-én írt alá kormányközi megállapodást Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök. Ám hamarosan események sora nehezítette az előkészületeket, majd a beruházás megvalósítását. Elsőként Oroszország 2014. március 18-án elcsatolta Ukrajnától a Krím félszigetet. Megszülettek az Oroszország elleni első szankciók, amelyek szintet léptek Ukrajna 2022. február 22-i katonai megtámadása után. Már a huszadik szankciócsomag van terítéken.
Mindezeknek az orosz tervezésű és kivitelezésű Paks II. beruházás úgy vált az elszenvedőjévé, hogy rá a mai napig egyetlen uniós szankció sem vonatkozik. Erről 2024 júniusa óta külön „papírja van”.
Mellesleg az Oroszországgal való, polgári célú nukleáris együttműködést más országnak sem tiltja semmilyen szankció. Igaz, a paksi beruházást nehezítő támadások hivatkozási alapja hivatalosan soha nem a projekt orosz háttere. A finnországi Fennovoima sem az Ukrajnában három hónappal korábban indított háborúra hivatkozva mondta fel a Roszatomnál a Hanhikivi–1 atomerőmű építésére vonatkozó megbízást, hanem a kivitelezés csúszása miatt.
A magyarországi nehézségek már a beruházás uniós engedélyezésénél megkezdődtek, a közelmúltban pedig újraéledtek. A Brüsszel által firtatott fő kérdés az volt, hogy a magyar–orosz megállapodás nem rejt-e tiltott állami támogatást. A Roszatom ugyanis nem versenyben, hanem kétoldalú szerződés formájában kapott megbízást. A tender hiányának ügyét azonban az uniós illetékesek hamar levették a terítékről, elismerve, hogy minden tagország maga dönt az energiaellátásáról.
Elvitt másfél évet a semmi vizsgálata
Maradt viszont az állami támogatás ügye, ami – mint kiderült – nincs is. Ezt a brüsszeli illetékesek modellezve állapították meg. Megvizsgálták, hogy egy piaci cég is elvállalta volna-e a kivitelezést a Roszatom által vállalat feltételekkel és a megtérülést érintő, előre jelzett gazdasági körülmények között. A vizsgálat több mint 16 hónapig tartott 2015 és 2017 között, és csak 2017 márciusában zárult le a finanszírozási konstrukció jóváhagyásával. Ezalatt a beruházás nem haladhatott érdemben.
Ráadásul az e megállapítás alapján kiadott, kedvező európai bizottsági határozatot tavaly szeptemberben az Európai Unió Bírósága megsemmisítette. Igaz, hogy nem a magyarországi projekttel, hanem a rá vonatkozó uniós eljárással volt, van probléma, az állami támogatást firtató új vizsgálat aligha tesz jót a Pakson folyó munkának. Arról kevesebb szó esik, hogy a 2014-es állapothoz képest most még inkább esélyes a beruházás megtérülése, hiszen azóta erőteljesen felfelé tartanak az energiaárak, és a két új paksi blokk felépítését fix áras szerződésben vállalta a Roszatom.
Uniós kifogás volt azon magyar–orosz terv ellen is, amely szerint a Roszatomhoz tartozó TVEL húsz évig szállíthatott volna üzemanyagot a két új paksi blokkhoz. A húsz évet ezután tízre csökkentették, igazodva az Euratom-megállapodáshoz. Ez a szerződés még nem született meg. Aláírására majd az üzemben helyezés várható, pontosabb idejének ismeretében, illetve a folyamatos üzemanyag-fejlesztések eredményeinek és a a magyar igények függvényében.
Körülményessé teszi a paksi munkát, hogy a háború miatt nem lehet Ukrajnán keresztül Magyarország és Oroszország között utazni és szállítani, természetesen a levegőben sem. Ukrajna elkerülése pluszidőt követel és növeli a költségeket. Emellett uniós szankciók sora van életben orosz személy- és árufuvarozó módok és eszközök sorára.
A túlbuzgó Németország, az engedékeny USA és az alapos atomhivatal
Az említett uniós szankció nélküli szankcióra Németország szolgáltatott példát. Exportügynöksége nem engedte meg, hogy a Siemens, amely a francia Alstommal létrehozott konzorcium vezetőjeként irányítástechnika szállítására nyert el megbízást, szállíthasson Paksra. A munkát a Framatome egyedül fogja teljesíteni.
Egy időre befékezett a projektnek az oroszországi pénzátutalásokat tiltó, az Egyesült Államok előző kormánya által bevezetett szankció is, mert amiatt a magyar megbízó nem tudta kifizetni az orosz kivitelező által elvégzett munkákat. A szankciót az USA új kormánya tavaly novemberben feloldotta.
Nem tudni, hogy a beruházás ütemezésekor milyen engedélyezési idővel számolt a fővállalkozó. Az viszont tény, hogy az Országos Atomenergia Hivatal időként hiánypótlást rendelt el, továbbá a nem tervezett események (résfalomlás) után szükséges vizsgálatok és engedélyezés pluszidőkkel terhelte a projektet.
