A törzstőkeemelés első, 4,5 milliárd forintos üteméről még a társaság június 24-i közgyűlésén döntöttek, a tegnapi közgyűlésen pedig a Malév második ütem keretében történő 18,5 milliárd forintos ázsiós tőkeemeléséről határoztak.
A döntés értelmében a 2010-ben kötött kölcsönszerződések alapján az MNV által piaci kamatokkal folyósított kölcsönt, a kamatokkal együtt mintegy 9,98 milliárd forintot, az MNV Zrt. apportálja a Malév Zrt.-be nem vagyoni pénzbeli hozzájárulás formájában. Ez magyarul azt jelenti, hogy a társaságnak az MNV-vel szembeni adósságát ekkora mértékben tőkévé konvertálták. Az MNV emellett további mintegy 8,52 milliárd forint pénzbeli hozzájárulást is teljesít a Malév részére. A készpénzben történő tőkeemeléshez szükséges forrást kormányhatározat alapján a kormány biztosítja a Miniszterelnökség „rendkívüli kormányzati intézkedések” előirányzat terhére. A készpénzes tőkeemeléssel az iparági hírek szerint nagyjából az év végéig biztosítottá vált a Malév megfelelő működése.
Legutóbb a június 24-i közgyűlésen emelték meg 4,5 milliárd forinttal a társaság tőkéjét, ezt megelőzően még az április elsejei rendkívüli közgyűlésén is kapott pénzinjekciót a Malév, ekkor az MNV 2,5 milliárd forint tőkét juttatott a társaságnak. Bonyolíthatja azonban a légitársaság helyzetét, hogy az Európai Bizottság jelenleg is vizsgálja a megsegítésére irányult különféle állami intézkedéseket, az unió júniusi tájékoztatása szerint ebből nyolc tételt állami támogatásnak minősítettek. Összesen egyébként 80-100 milliárd forintnyi segítséget kapott az államtól Malév 2007 és 2010 ősze között.
A Malév a múlt évet 88 milliárd forintos árbevétel mellett 24,56 milliárd forint veszteséggel zárta, utóbbi mindössze 275 millió forinttal volt jobb eredmény az egy évvel korábbinál. A társaság pénzügyi beszámolóját a május 27-i éves rendes közgyűlésen fogadták el, és ezen bízták meg június 1-jétől az új vezérigazgató kinevezéséig Limburger Lórántot a vezérigazgatói teendőkkel. Kinevezése után egy hónappal a megbízott vezérigazgató a Világgazdaságnak az idei terveikről elmondta, hogy a 2010-es 88 milliárd forint után erre az évre hasonló üzemméret mellett javuló fedezeti mutatót vár a Malévnál. Az állami légitársaságnak a versenytársakhoz képesti pozicionálásáról a cégvezető közölte, hogy továbbra is a fapadosok és a hagyományos légitársaságok közötti területet „lövik be” maguknak, egyben olyan új szolgáltatásokat szeretnének kifejleszteni, amelyek vonzók az utasok számára, de egyben versenyképes az áruk is. Elmondása szerint különösen nagy hangsúlyt helyeznek az online területen történő fejlesztésekre.
Az állami légitársaság jövőjével kapcsolatban lapunk úgy tudja, hogy ősszel egy új, átdolgozott három-öt éves tervet fogadhatnak el cégnél. Erre azért lehet szükség, mert egyrészt ősszel járnak le a Malév-gépek lízingszerződései, és újra kell tárgyalni azokat, másrészt a jelenleg érvényes, 2010 elején indult hároméves stratégia 2012 végére már üzemi nyereséget irányoz elő, amelyet a mostani helyzet alapján nagyon nehéz lenne tartani. A Malév jövőjét a szakmabeliek szerint az biztosíthatná, ha tőkeerős, lehetőleg szakmai befektető kerülne a légitársaság mögé. Az, hogy milyen új befektető vehetné át az állami légitársaságot, kérdéses. Felmerült többször is a kínai Hainan neve, de legutóbb Csehország legnagyobb magán-légitársasága, a hazánkban charterjáratokat üzemeltető Travel Service is bejelentkezett az állami cégért. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium augusztus elején ezzel kapcsolatban azt közölte, hogy vizsgálja a Malév megvásárlására érkezett cseh vásárlási szándékot.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.