„Nehezebb lesz a vártnál”

– Tavasszal a Világgazdaságnak tett nyilatkozatában nehéz évre számított, most, az ősz elején hogyan értékeli a helyzetet?

– Ez az év még nehezebb lesz, mint akkor gondoltuk. A belső fogyasztás nem élénkül, sőt, további visszaesésre számítunk. A fogyasztók az akciós, olcsóbb termékeket keresik. Mi az ilyen készítmények piacáról tudatosan szálltunk ki, így ez a trend komoly nehézségeket okoz nekünk. A prémium termékeket csak komolyabb marketingtámogatással tudjuk eladni, ez még tovább emeli a termék árát, amit azonban nem lehet a kereskedelemmel szemben érvényesíteni. Ez meglátszik majd a számainkon is: arra számítunk, hogy a belföldi árbevételünk 5-8 százalékkal esik vissza, ez 5 milliárdos csökkenést jelent. Az export terén azonban vannak biztató eredményeink. Az első fél évben növelni tudtuk a külső értékesítésünket, és itt további bővülésre számítunk. Az ázsiai és a közép-európai piacra koncentrálunk, de nem mondtunk le Nyugat-Európáról sem. Komoly előrelépésnek tartom azt is, hogy a nagy hústermelő Dániában is értékesítünk.

– Térjünk vissza belföldre. Nem csak a fogyasztással van gond. A megnövekedett alapanyagárak és a kereskedelem árleszorító erőfeszítései között a húsipar mintha egy satuba szorult volna...

– Ez már nem is satu, hanem egy olyan prés, ami a lelkünket is kinyomja. A sertéshús értékesítése ma már veszteséges Magyarországon. A húskészítmények terén még volt némi mozgástér, de ez is eltűnőben van.

– Nemrégiben a Vidékfejlesztési Minisztérium három hónapban akarta maximálni azt az időtartamot, ameddig fagyasztott húst húskészítménybe be lehetett volna dolgozni. Ez sem használt volna a készítmények piacának, ám azóta az ötletről keveset hallani.

– Bízunk abban, hogy ezt a rendelettervezetet azóta elfelejtették, hiszen az kifejezetten diszkriminatív lett volna a magyar húsiparral szemben. A külföldi versenytársaink továbbra is élhettek volna a fagyasztott hús bedolgozásának lehetőségével, ennek eredményeként jelentős versenyhátrányba került volna a magyar húsipar. A piaci folyamatokat nem ismerő vagy azokhoz alkalmazkodni nem tudó sertéstartók lobbitevékenységéhez köthető kezdeményezésről volt itt szó, sajnálatos, hogy a politika ennek felült.

– Gondolom, ilyen helyzetben a fejlesztéseket sem kockáztatják meg. Mi a helyzet azzal a Csányi Sándor által már 2009-ben említett 30 milliárdos beruházással, amelynek során egy új üzemet építettek volna?

– A nagyüzemek ma nem kapnak támogatást a fejlesztésekhez, csak a saját erejükre és a hitelekre támaszkodhatnának, a megtérülés azonban kérdéses. Az új üzemi beruházásról nem mondtunk le végleg, ám egyelőre levettük a napirendről. Pedig a nemzetközi piacok eléréséhez az árualapot is növelni kellene. Ma alig több mint 3 millió sertést állítanak elő Magyarországon évente, ennél jóval többet kellene, ez azonban fejlesztések nélkül elképzelhetetlen.

– A vidékfejlesztési tárca a még nem nyilvános sertésstratégiában azt tűzi ki célul, hogy néhány éven belül megduplázza, azaz hatmillióra növeli az évente előállított vágósertések számát. Ezzel kapcsolatban mire számítanak?

– Egy ilyen stratégia csak akkor lehet sikeres, ha versenyképes áru előállítását teszi lehetővé, vagyis jó minőségű sertéshúst versenytársainkhoz hasonló költség mellett sikerül termelni. Fontos lenne továbbá, hogy a stratégia semleges legyen, a kicsik mellett a nagyok is tudjanak pályázni. Ahhoz azonban, hogy a sertésszámot megduplázzák, komoly költségvetési források és kedvező hitelek kellenek, enélkül ez csak ábránd marad. Emellett ráadásul a feldolgozóipart is segíteni kell. A hatmillió sertés mögé egy hatékony, korszerű feldolgozóipar kell. Éppen ezért a konszolidáció a továbblépés alapfeltétele. Ez az EU-ban már rég lezajlott, és azóta is tovább folytatódik a koncentráció. Nálunk sem mehet ez másként, különben nem leszünk képesek versenyre kelni a külföldi cégekkel.

Csányi a kereskedelem felé nyit

A legnagyobb boltszámú hazai hálózatot, a Coop láncot venné meg a többek között a Pick Zrt.-t is birtokló Bonafarm csoport tulajdonosa, Csányi Sándor – írta a HVG. A több mint ötezer üzletből álló láncnak nem kell válságadót fizetnie, és azért is vonzó lehet a befektetőknek, mert a felmérések szerint a vásárlók egyre inkább a lakhelyükhöz közel eső boltokban költik el a pénzüket.