Most lett elege a világ egyik legnagyobb olajhatalmának Ukrajnából: leállította a szállítást, napi 1 millió hordó esik ki – Európa ezt meg fogja szenvedni
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságNégy egymást követő napon négy, kazah kőolajat szállító vagy annak rakodására készülő tanker ellen hajtottak végre dróntámadást a Fekete-tengeren. Asztana szerint az akciók nemcsak Kazahsztán gazdasági érdekeit sértik, hanem a globális energiabiztonságot és a nemzetközi kereskedelmet is veszélyeztetik.
Kazahsztán ugyanis súlyos döntést hozott a történtek nyomán:
leállította az kőolaj szállítását a kulcsfontosságú fekete-tengeri orosz exportterminálhoz, miután ukrán támadások értek olyan tankereket, amelyek ott terveztek berakodni.
Ez napi több mint egymillió hordó olaj kiesését jelenti. A kazah olaj fő vásárlói Európában vannak.
Négy nap alatt négy támadás kazah tankerek ellen
Pénteken a Nordic Zenith nevű tartályhajót érte dróntámadás, miközben üresen tartott a CPC terminálja felé, hogy kazah kőolajat vegyen fel. A becsapódás tüzet okozott, amelyet a személyzet eloltott, személyi sérülés nem történt.
Vasárnap újabb két hajó, a libériai zászló alatt közlekedő ASIA és a Marshall-szigeteki NISSOS IOS került célkeresztbe rakodás közben. Mindkét hajón tűz ütött ki, de a legénység megfékezte a lángokat, miközben a terminál berendezései nem sérültek meg, olajszennyezés sem történt.
Hétfőn a kameruni zászló alatt hajózó NELSA tanker ellen hajtottak végre újabb dróntámadást. A fedélzeten tűz keletkezett, 22 fős személyzetét evakuálták.
A hajó nem süllyedt el, olajszivárgást sikerült megakadályozni, ugyanakkor a CPC ideiglenesen felfüggesztette a rakodási műveleteket a károk felméréséig.
A kazah külügyminisztérium közleménye szerint a támadások polgári hajókat értek, amelyek jogszerű kereskedelmi tevékenységet folytattak. A tárca úgy fogalmazott, hogy az akciók szándékosan próbálják destabilizálni a nemzetközi kereskedelmet, a globális energiapiacokat és a szállítási láncokat.
Asztana felszólította a nemzetközi közösséget, hogy ítélje el a támadásokat, és jelezte: fenntartja a jogot arra, hogy a nemzetközi jog alapján kártérítést követeljen.
A kazah hatóságok szerint az incidensek megsértették a Fekete-tengeren közlekedő polgári hajókra vonatkozó korábbi információcsere-megállapodásokat is.
A Kaszpi-tengeri Csővezeték Konzorcium 1510 kilométer hosszú vezetéke a Tengiz, a Kasagan és a Karacsaganak mezőkről szállítja a kőolajat az oroszországi Novorosszijszk kikötőjébe, ahonnan tankerekkel jut el a világpiacra.
Ez az útvonal bonyolítja le Kazahsztán olajexportjának mintegy 80 százalékát, miközben a globális olajkínálat több mint egy százaléka is ezen keresztül halad. Egy hosszabb fennakadás jelentős bevételkiesést okozhat Kazahsztánnak, miközben a nemzetközi olajpiacra is hatással lehet.
A CPC szerint 2025-ben mintegy 70,5 millió tonna kőolajat szállítottak a vezetéken, amelyet többek között a Chevron, az ExxonMobil, a KazMunayGas, az Eni és a Shell használ.
A konzorcium hangsúlyozta, hogy a létesítmény nem áll szankciók alatt, és kulcsszerepet tölt be a globális energiabiztonság fenntartásában.
Bár a támadásokért hivatalosan senki sem vállalta a felelősséget, a nemzetközi sajtó széles körben Ukrajnának tulajdonítja az akciókat. Kijev az elmúlt években rendszeresen hajtott végre dróncsapásokat az orosz olajinfrastruktúra ellen, hogy csökkentse Moszkva háborús bevételeit, ugyanakkor a mostani incidenseket hivatalosan nem kommentálta.
Zelenszkijék hatalmas pofont kaptak a világ egyik legnagyobb olajhatalmától: Oroszország mellé álltak, Ukrajna elveszítette a Gazprom-pert
Újabb fordulatot vett az ukrán Naftogaz és az orosz Gazprom évek óta húzódó jogi csatája. A kazahsztáni bíróság szerint nem volt jogalap a követelés helyi végrehajtására.
