Budapesten is tankolható CNG

A Főgáz Zrt. tegnap átadta Budapest első, sűrített földgázos (CNG) gyorstöltőjét a Mol egyik benzinkútjánál. A tankolás 3 percig tart, egy kútoszlop pedig egyszerre két járművet tud kiszolgálni. „A beruházás 80 millió forintba került, további egységeket pedig annak fényében nyit a Főgáz, hogy milyen ütemben köt új szerződéseket a gázautók használatára átálló társaságokkal” – válaszolt lapunknak Bálint Norbert, a társaság szóvivője. A Főgáz jelenleg is tárgyal budapesti nagyvállalatokkal gépjárműflottájukat környezetkímélő CNG-üzemű autókra való cseréléséről – erről már Koncz László vezérigazgató beszélt a tegnapi kútavatón. Fokozatosan maga a Főgáz is átvált CNG-járművekre.

A társaság 2008-ban indította a földgázlassútöltők kísérleti projektjét, fejlesztéseibe később bevonta a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet is. Kezdeményezéshez 2009-ben hat fővárosi székhelyű vállalat is csatlakozott, ez év január 11-én pedig megállapodott a Mollal arról, hogy az olajcég egyik töltőállomásán kap helyet az első Főgáz-kút. (Lehet, hogy majd a többi is, de erről nincs információnk.)

Vidéken már 2004 óta tankolható CNG. A GdF Suez Energia Magyarország Zrt. a Főgázhoz hasonlóan saját telephelyen nyitott lassútöltőkkel indított, Hódmezővásárhelyen (2), Szentesen (2), Orosházán, Kiskunhalason, és Szabadszálláson. Egy töltő 3-4 gépkocsit szolgálhat ki, lassútöltői együtt pedig évi 20-25 ezer köbméter autógázt forgalmaznak. Ma már Szegeden, Békéscsabán, Kiskunfélegyházán, Kecskeméten, Baján és Győrött is vannak ilyen egységei. A társaság összesen évi 1,15 millió köbméter CNG-t ad el. Partnere, a Tisza Volán a szegedi tömegközlekedésben használ CNG-s buszokat.

Az Európai Földgáz és Biogáz Autós Szövetség (NGVA) adatai szerint Magyarországon mindössze 87 földgázüzemű autó van. CNG-autóparkunk még akkor is csak jelzésértékűnek mondható, ha figyelembe vesszük, hogy hazai szakmai becslések szerint akár 150 ilyen autó is futhat útjainkon. A CNG-hajtású járművek városi használatának hazai elterjedését serkenti, hogy egy szabálymódosításnak köszönhetően már egyre több mélygarázsban szabad parkolni földgáz üzemanyagú járművel.

Európában körülbel 1,4 millió CNG-üzemű autót tartanak nyilván, a listavezető Olaszország 761 ezerrel, mögötte Ukrajna következik 200 ezerrel, illetve Örményország 101 ezerrel.

Egyelőre villanyautóval sem állunk sokkal jobban, piaci források szerint néhány tucatnyi lehet az országban, de vannak még villanyrobogók, elektromos kerékpárok és közúti közlekedésben részt nem vehető golfautók is.

Az Elmű-Émász csoport bő egy éve adta át az ország első elektromos autótöltő állomását Budapesten úgy, hogy a lakossági fogyasztóknak egy éven át ingyen kínálta a feltöltést. (Ez szeptember 22-én járt le.) A kínálatot az E.On Hungária Zrt. épp a napokban bővítette egy újabb budapesti töltővel, egyről kettőre, jelezve, hogy még az idén megkezdi a Bécs és Budapest közötti út felszerelését áramkutakkal.

Előbbre állunk a nyersolajból és nyers földgázból előállított, majd cseppfolyósított propán-bután gáz (LPG), illetve a biodízel forgalmazásával, mindkettő kapható az egész országban. LPG-kútból mintegy 500 van. A piac legjelentősebb szereplője a Mol, de minden színes (nagy márkához tartozó) társaság kínál LPG-t, ahogyan sok fehér (nem nagy márkához tartozó) kút is. A driveLPG.co.uk adatai szerint 2008-ban Magyarországon mintegy 75 ezer LPG-üzemű autó futott. Az üzemanyag népszerűségét növeli, hogy fajlagosan olcsóbban lehet vele autózni, mint a hagyományos benzinnel vagy dízellel. Olcsóbb volta tette vonzóvá az elmúlt években a 85 százalékos bioetanol-tartalmú benzint, az E85-öst is. Tavaly mintegy 300 millió liter fogyott belőle. (Összehasonlításul: az országban összesen 3,27 milliárd liter motorhajtó anyag kelt el.) Az E85-ös hazai használóinak nagy része nem alakítja át az autóját.

B. Horváth Lilla-->