Influenza: csak az oltás nyújt védelmet a vírussal szemben

A rendelkezésre álló nemzetközi statisztikák szerint a világ lakosságának hozzávetőlegesen tizede minden egyes évben megfertőződik az influenzavírussal, ez mind a megfertőzötteknek, mind a globális gazdaságnak súlyos, milliárdokban mérhető kárt okoz. Egy széles körű felmérés az Egyesült Államokban 2004-ben például 11 milliárd dollárra becsülte az influenza által egy évben okozott gazdasági kárt.

Az influenza évről évre tízmilliárdos nagyságrendű kárt okoz a hazai nemzetgazdaságban is. A magyarországi statisztikák szerint viszont sem a dolgozók, sem a munkáltatók nem fordítanak kellő figyelmet az influenza megelőzésére: ez annak ellenére van így, hogy a dolgozó kiesésével járó megbetegedés mindkét félnek súlyos károkat okoz. A munkáltatók számára számos költségelemmel jár: a közvetlen elem a táppénz, amelynek első két hetét Magyarországon a munkáltatónak kell fizetni. Ehhez jön közvetett elemként az a bevételcsökkenés, amelyet a beteg dolgozó kiesése okoz, amely a táppénz öszszegének akár a nyolc-tízszerese is lehet. A kiesésből adódó bevételcsökkenés persze nagyobb is lehet, ha az adott cég számára nehezen pótolható, specifikus területen dolgozó vagy vezető beosztású munkatársról van szó.

Az influenza az alkalmazottak számára sem jó: a hazánkban érvényben lévő táppénzszabályozás miatt a minimálbérnek legalább a kétszeresét megkereső dolgozónak már nem éri meg táppénzre mennie, hiszen ebben az esetben – a maximált juttatás miatt – mindenképpen bevételkieséssel kell számolnia. Az influenza elleni védekezés tehát minden érintett alapvető érdeke, hiszen a vakcina ára eltörpül az esetleges megbetegedések okozta károkhoz képest.

Az influenzával kapcsolatban igen komoly tévhitek is élnek. Például, hogy az oltás nem feltétlenül nyújt kellő védelmet. Pedig a védőoltások az egészséges felnőttek esetében ma már 70-90 százalékos védelmet jelentenek, míg egy legyengült szervezet esetében a vakcinának köszönhető immunreakció is gyengébb. A legtöbbet tehát éppen az egészséges felnőttek tehetnének azért, hogy a vírus ne szedjen évről évre egyre több áldozatot a veszélyeztetett korosztályokban. Amennyiben a magyar lakosság kétharmada megkapná minden évben a szezonális védőoltást, az influenzajárvány elkerülhető lenne. A fertőzéssel szembeni viszonylagos közömbösség más okokkal is magyarázható: egyrészt a magyar lakosság nagy része hajlamos lekicsinyíteni az influenza veszélyeit. Másrészt még annak ellenére is igen nagy a magától az oltástól tartók aránya, hogy mára megjelent a szinte fájdalommentes beadást lehetővé tevő mikrotűs vakcina is a piacon. A bőr felszínébe adható influenzavakcina egyik legnagyobb előnye, hogy mivel a bőrben rengeteg immunsejt van, kevesebb mennyiségű oltóanyag elegendő a védettség kialakításához. Az új típusú influenzavakcina mikrotűrendszerének köszönhetően a tű mérete tízszer kisebb, mint a hagyományos eljáráshoz használatosaké, ezért nagyon egyszerű a beadása.

A magyarországi oltási arány növekedését az sem segíti, hogy a munkáltatók nem kötelezhetik arra az alkalmazottakat, hogy beoltassák magukat. A munkavállalók jelentős részénél pedig egyszerűen az időhiány az oka annak, hogy nem oltatják be magukat. Számukra fontos hír, hogy országos oltóponthálózat nyílt, ahol azonnal, utánajárás nélkül megszerezhető az influenza elleni védőoltás. Az idén országszerte több mint húsz helyen, köztük több bevásárlóközpontban is elérhető már a szolgáltatás mindazok számára, akiknek nincs idejük végigjárni az oltás megszerzéséhez szükséges szokásos procedúrát: elmenni receptért a háziorvoshoz, majd kiváltani a vakcinát a patikában, aztán ismét vissza a háziorvoshoz megkapni a védőoltást. Az oltópontokon a legmodernebb térítéses, mikrotűs influenzavakcina is elérhető, melyet orvosi felügyelet mellett, ugyanakkor külön utánajárás nélkül, azonnal megkaphatnak az oltást kérők.

A szerző az Országos Epidemiológiai Intézet főorvosa

Többhetes kiesés is lehet a munkából

Az influenzát sokan keverik össze a hétköznapi náthával: előbbi pedig minden esetben lázzal jár, és rendszerint legalább egyhetes kiesést okoz a munkából. Az influenzavírus szerencsére ritkán okoz halálos kimenetelű megbetegedést, a cukorbetegek, a krónikus szívbetegségben, légzőszervi megbetegedésben szenvedők, az idősek és gyermekek kiemelten veszélyeztetett csoportot jelentenek. A megbetegedés kockázatát növeli, ha valaki zárt térben, közösségben dolgozik, vagy munkája jellegéből adódóan naponta sok emberrel lép érintkezésbe. Így különösen veszélyeztetett csoportot jelentenek a hipermarketekben dolgozók, vagy azok, akik napi gyakorisággal vesznek igénybe tömegközlekedési eszközöket.