Látványborászat a fejlődés útja
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság„A negatív tendencia nem csak bennünket érint” – mondja Frittmann János, a csaknem háromezer hektáros termőterülettel rendelkező legnagyobb hazai hegyközség társadalmi elnöke.
A kis borászatoknak egyre nehezebb talpon maradniuk idehaza a többi borvidéken is. A 90-es években csaknem 300 család forgalmazott bort a nyolcezres lélekszámú városkában, ma jó, ha van húsz vállalkozó. A hatalmas adminisztrációs költségek, a piacok koncentrálódása miatt a többség abbahagyta a kereskedelmet. Akik nem tudtak az elmúlt két évtizedben a nagy tételben értékesítő lédigpiacról a minőségi bortermelés felső kategóriájába is átlépni, azok többsége visszavonult – teszi hozzá Frittmann János, aki 2007-ben kapta meg a Borakadémia döntése alapján az Év borásza címet a Duna borrégióból. A lédig-, PET-palackos világból bejutni a minőségi üveges borok piacára nagyon hosszú, nehéz folyamat. Márkát építeni
óriási munka – mondja az 1982 óta magánvállalkozó szakember.
A soltvadkerti Frittmann Testvérek Kft.-t 1998-tól két testvér, Frittmann János és bátyja, Frittmann István jegyzi, ők Nagykőrösön tanultak, a helyi élelmiszer-ipari szakközépiskolában. A munka szeretetét a szülői házban szívták magukba. A családban több generáció óta foglalkoztak szőlő- és gyümölcstermeléssel.
„Számunkra természetes volt, hogy a napi munkában – szőlőnyitás, metszés, permetezés, kacsolás, szüretelés, borkészítés, értékesítés – részt kellett vennünk. Azt is meg kellett tanulnunk, hogy minden egyes munkamozzanatot a lehető legmagasabb szinten kell végeznünk. De ez még nem elég a sikeres vállalkozás felépítéséhez. Nem elég a saját ültetvényt gondozni, a bor fejlődését követni, de kóstolókra, versenyekre, szakmai utakra kell járni ahhoz, hogy elhelyezhessük magunkat a piacon. E nélkül ugyanis a borászon elhatalmasodhat a pincevakság. Azaz előbb-utóbb megszokja, sőt megszereti pincéje kevésbé jó termékeit, s így nem képes fejlődni. Így bármilyen jó neve is van az illetőnek a szakmában,
kiszorulhat a piacról. Magam ezért utazom évente 50-60 ezer kilométert. A bátyám, a lányom, a fiam is jár ilyen bemutatókra. Ha nem tennénk, előbb-utóbb a piac visszajelezné. Aki onnét kiesik, csak óriási energiával s tőkével tud újból visszakerülni. A bor ugyanis bizalmi termék, a jó hírnév a tőkénk egy része. A tőkeépítés pedig évtizedes feladat” – mondja a borász. Közel húsz év munka után érezte, hogy a vállalkozás felnőhet a legjobbak közé, ugyanis 2000–01 hozta meg az első jelentős sikereket. A Szegedi Bor Fesztiválon a kékfrankos rozéjuk aranyat kapott. A lejáratott nevű ezerjóval próbálkozott a cég a 90-es években. Frittmann János úgy gondolta bátyjával, hogy vagy csúcsminőséget készítenek a szőlőből, vagy ki kell vágniuk az ültetvényt, mert költséges a termelés. A vadkerti ezerjónak ma jó a
híre, ezért az országos fajtaversenyt Móron, illetve Soltvadkerten felváltva rendezik. A kékfrankos rozé, az ezerjó sikerei után a cserszegifűszeres-versenyeken szerzett aranyérmek is öregbítették a cég hírnevét. Bakonyi Károly, az egyik legnagyobb szőlőnemesítő a cserszegi atyja, halála előtti évben személyesen Frittmann Jánosnak adta át a cserszegi fűszeres országos versenyének a megrendezési jogát, amelyet évente Soltvadkerten tartanak.
Az elmúlt fél év szakmai sikereiből
- VIII. Újbor és Sajtfesztivál Budapest, Kékfrankos Rozé 2011 – aranyérem- VIII. Bayer Borverseny, Fahordós Ezerjó 2009 – aranyérem
- XVI. Országos Cserszegi Fűszeres Borverseny, Cserszegi Fűszeres, Frittmann -Tamás – aranyérem
- XVI. Kadarka Nemzetközi Borverseny, 2009-es kadarka – aranyérem
- XVI. Országos Cserszegi Fűszeres Borverseny, Irsai Olivér 2010 – aranyérem
- VIII. Bayer Borverseny, Fahordós Ezerjó 2009 – aranyérem
- XVI. Országos Cserszegi Fűszeres Borverseny, Cserszegi Fűszeres, Frittmann -Tamás – aranyérem
- XVI. Kadarka Nemzetközi Borverseny, 2009-es kadarka – aranyérem
- XVI. Országos Cserszegi Fűszeres Borverseny, Irsai Olivér 2010 – aranyérem Látványborászatot tervez a családi vállalkozás A családi vállalkozás, ahol a feleségek mellett a felnőtt gyerekek s néhány alkalmazott is dolgozik, egy olyan látványos feldolgozó pincerész megépítésére pályázik, mint amilyenek Olaszországban, Dél-Afrikában, Kaliforniában működnek. A turista saját szemével láthatja, hogyan dolgozzák fel a szőlőt, miközben nem akadályozzák a munkát. Ültetvény: jelenleg 45 hektáron termelnek, 15 hektár eltelepített és telepítésre váró terület van még. Emellett 40-50 hektárról vásárolnak alapanyagot szüretkor. Évente 600000 palack minőségi bort, illetve 2500-3000 hektó tájbort készítenek. Az árbevétel 80 százaléka a minőségi borból származik.-->
