BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Gáz: ki tárgyaljon az oroszokkal?

A Gazprom és a hazai E.ON szerint is a hosszú távú importszerződések garantálják leginkább a stabil ellátást. Ám a gáz drága, a szén-dioxid-kvóta pedig olcsó: virul a kvótavásárlásra kötelezett mátrai erőmű.

Nehezen látható előre a nemzetközi, kiváltképp a hazai gázpiac jövője Horváth Tibor, az E.ON Hungária Zrt. igazgatósági tagja szerint. A csökkenő belső termelésű Európának négy fő importforrása van, de mind a négy kívül esik az Európai Unión. Vezetéken Algériából, Oroszországból és Norvégiából juthat gázhoz, tartályhajón bárhonnan, cseppfolyós (LNG) formában. Horváth Tibor az LNG-import erősítésében látja a jövőt, derült ki a CEBC tegnapi konferenciáján tartott előadásából. Főként az szól az LNG-behozatal mellett, hogy ez garantálja leginkább a diverzifikált beszerzést.

A diverzifikáció Európa számára új forrásokat bekapcsoló és forrásfüggetlen gázinfrastruktúra létrehozását, fejlesztését jelenti. Ennek meglétét feltételezve azonban az orosz gáznak továbbra is meghatározó szerepe lesz Magyarország ellátásában a meglévő, stabil kapcsolatok és a gázinfrastruktúra kiépítettsége miatt. „Ám nem mindegy, hogy a 2015-től érvényes új hosszú távú szerződésünk (htsz) alapján mennyi gázt veszünk, és az sem, hogy erről majd ki egyeztet, ki tud egyeztetni az oroszokkal: a magyar állam képviselője vagy az E.ON. A Gazpromnak erős a pozíciója, hosszú távú kapcsolatban gondolkodik, ám abban nem partner, hogy vevője ötévente változtassa fókuszát a keleti és a nyugati beszerzés között” – mondta Horváth Tibor, aki cége részéről a Gazprom fő tárgyalópartnere. Horváth Tibor szerint a stabil ellátást csak a hosszú távú szerződéssel (htsz) alátámasztott orosz import biztosíthatja.

A htsz-ek mellett érvel Didier Lebout, a Gazprom Marketing and Trading franciaországi vezetője is. Igaz, hogy cége megújult, hiszen az orosz piacra összpontosító termelőből globális terveket szövögető, nemzetközileg aktív, sokprofilú, olaj-, áram- és megújuló alapú üzletekben is érdekelt csoporttá vált, a htsz-ek mellett kitart. Ezek nélkül ugyanis nem indíthatja el hatalmas pénzekbe kerülő beruházásait, de hitelt sem kap, ha nem látszik a projekt megtérülése. Márpedig a megtérülést a spotpiac nem garantálja, de a biztos ellátást és a kiszámítható árakat sem. „Két éve nem kérdezte tőlünk senki, hogy miért alacsonyabbak évtizedek óta az áraink, mint a versenypiaciak” – mondta. Didier Lebout szerint marad a sokat támadott olajárindexált gázár képlet is, mert hosszú távon az olaj ára a legjobb mutatója minden árupiaci terméknek.


Olcsó a kvóta

Olyan olcsó lett a szén-dioxid-kvóta, hogy gazdaságos a 850 megawatt kapacitású, lignitet és biomasszát tüzelő Mátrai Erőmű áramtermelése is Valaska József, a társaság igazgatósági elnöke szerint. Így lesz ez jövőre is, amikortól az eddigi 30 százalék helyett CO2 kötelezettségük egészét meg kell vásárolniuk az érintett cégeknek. Igaz, a társaságnak költségcsökkentéssel, tüzelőanyag-szerkezete megváltoztatásával és fejlesztésekkel is javítania kell termelése hatékonyságán. Környezetvédelmi szempontból kedvezőtlen, hogy az elszegényedő, gázszámlát fizetni nem tudó lakosság egyre több szenet vásárol: míg 2008 hideg telén a társaság csak 46 ezer tonnát adott el, tavaly már 200 ezer tonnát, 2015-re pedig 500 ezerrel számol.


-->

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.