Svédország háborúra készül: hetven évre emelnék a tartalékos tisztek mozgósíthatóságának korhatárát

A védelmi minisztérium hétfőn tette közzé annak a kormányzati vizsgálatnak az eredményeit, amely a svéd hadsereg fejlesztésének lehetőségeit értékelte. A dokumentum egyik legfontosabb javaslata szerint a tartalékos tisztek mozgósíthatósági korhatárát a jelenlegi negyven évről hetvenre emelnék. Ez azt jelentené, hogy a korábban hivatásos vagy tartalékos tisztként szolgálók – függetlenül attól, hogy jelenleg milyen készenléti státuszban vannak – akár hetvenéves korukig is visszahívhatók lennének szolgálatra – írta a Reuters.

Pal Jonson svéd védelmi miniszter sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy Svédország komoly erőforrásokat fordít a védelmi képességek növelésére. Elmondása szerint, bár elsősorban a korszerű felszerelésre koncentrálnak, a személyi állomány megerősítése is kiemelten fontos, különös tekintettel a tisztképzésre és az utánpótlás biztosítására.

Súlyos hiányosságok a svéd hadseregben

A vizsgálat megállapításai szerint a tiszthiány komoly kihívás a hadsereg működése szempontjából. A tartalékos tisztek bevonásával a cél az lenne, hogy a tapasztalt állományból is nagyobb merítési lehetősége legyen a hadvezetésnek – különösen válsághelyzetekben.

Svédország az elmúlt években látványosan növelte védelmi kiadásait. A 2020-as szinthez képest csaknem megduplázták a katonai költségvetést, amely jelenleg a GDP 2,4 százalékát teszi ki. A 2022-ben kitört ukrajnai háború nyomán Stockholm nemcsak újraszervezte a teljes védelmi rendszerét, hanem 2024-ben hivatalosan is csatlakozott a NATO-hoz. A kormány célkitűzése, hogy 2032-re a GDP 3,4 százalékát fordítsa védelemre.

A hadsereg megerősítésének részeként már 2017-ben újra bevezették a részleges sorkatonai szolgálatot, amely egyaránt kötelező a férfiak és a nők számára. A fejlesztések az állomány létszámának és a hadianyagkészleteknek a bővítésére irányulnak, de a szakértői és tiszti utánpótlás biztosítása továbbra is az egyik legégetőbb kérdés.