Nyitott finanszírozási kérdések

Legalább 30 százalékos magyarországi beszállítói arányra van esély a paksi atomerőmű két új blokkjának építésekor a majdani tender egyik lehetséges befutója, az orosz Roszatom felmérése szerint. A társaság stratégiai vezérigazgató-helyettese, Kirill Komarov a moszkvai Atomexpo kiállításon magyar újságírók előtt elmondta: cégének nagyon jók a tapasztalatai az itteni mérnöki szaktudásról a Roszatom által közvetve 51 százalékban ellenőrzött Ganz Engineering és Energetikai Gépgyártó Kft.-n (GEEG) keresztül. (Utóbbi – információink szerint – esélyes lehet arra, hogy orosz anyacégének testvérvállalata, az Atom­sztroj­ex­port vele közös konzorciumban pályázzon a paksi atomerőmű bővítésére ez év végéig kiírandó tenderen, ahogyan Csehországban is egy helyi energetikai berendezésgyártóval, a Skodával állt össze az ottani tenderre.)

A Roszatom a paksi bővítés majdani finanszírozása kapcsán bármilyen megoldásra nyitott, például hitelt szervez, vagy tulajdonosként is beszáll. Ezzel, illetve a műszaki ajánlatával kapcsolatos elképzeléseit már tavaly ismertette a magyar kormánnyal. Választ még nem kapott, s mivel a majdani tender feltételeit sem ismeri, Kirill Komarov becslést sem tudott adni arra, mennyibe kerül egy olyan 1000 megawattos egység, amilyenre Pakson szükség lehet. (Egy ekkora egység átlagos árát a vezérigazgató-helyettes 4–5 milliárd dollárra tette, hangsúlyozva, hogy sok múlik a megrendelő elvárásain és a helyi körülményeken.) Mindazonáltal szerinte a Roszatom hatalmas – és tavaly megduplázódott – rendelésállománya is bizonyítja, hogy az áraik versenyképesek.

„Magyarországra a legfejlettebb, de a gyakorlatban már bizonyított, 3+ generációs egységeket szállítanánk. Ezeket ellátjuk passzív biztonsági rendszerekkel – ilyenek voltak például a temészeti katasztrófa nyomán bekövetkezett zavar miatt automatikusan leálló fukusimai erőműben is –, s ezek mellett aktív biztonsági elemeket is beépítünk. Egyes versenytársaink viszont olyan típusokat kínálnak, amelyeket a saját országukban még nem próbáltak ki, csak máshol kísérleteznének velük” – mondta lapunknak a vezérigazgató-helyettes. A Roszatom jelenleg 9 reaktor építésén dolgozik Oroszországban, 19-en külföldön.

A Roszatom várakozásai szerint 2030-ig 350 atomreaktor épülhet világszerte. A következő 10–20 évben várhatóan 3. és 3+ generációs erőművek épülnek. Ezeknél a világon hat helyen is fejlesztett 4. generációs atomerőművek elsősorban abban fognak különbözni, hogy fűtőanyag-felhasználásuk zárt lesz, azaz fenntartható, mert nem keletkezik hulladék.

„Csak azok az országok foglaltak állást az atomerőművek ellen, amelyeknek nincs is atomerőművük (Olaszország), illetve van ugyan, de új egységekre vonatkozó nukleáris programot nem állítottak össze (Németország)” – nyilatkozta nemrégiben a Rosszijszkaja Gazetának Kirill Komarov.

„Csak azok az országok foglaltak állást az atomerőművek ellen, amelyeknek nincs is atomerőművük (Olaszország), illetve van ugyan, de új egységekre vonatkozó nukleáris programot nem állítottak össze (Németország)” – nyilatkozta nemrégiben a Rosszijszkaja Gazetának Kirill Komarov.-->