Elrugaszkodhat a Wildhorse

Az ausztrál Wildhorse Energy (WHE) bányaipari cég a napokban együttműködési megállapodást írt alá a magyar kormánnyal a szén föld alatti elgázosításának (UCG) azon jogi és szabályozói kereteiről, amelyekre e tevékenység magyarországi elindításához szükség van. A megállapodás kikövezi az utat a szükséges technológia fejlesztése, bevezetése előtt. A társaság, melynek papírjai az AIM és az ASX tőzsdéken forognak, közép- és kelet-európai UCG-, valamint urániumprojektekre összpontosít. Közleménye szerint a kormány is bízik a hazai szénvagyon gázként való hasznosításában.

A Mecsekben végzett kutatásai alapján készített előzetes megvalósíthatósági tanulmányában a WHE jelezte: a szintetikus gáz vonzó tüzelőanyag lehet az erőműtársaságok számára. Már készül a „bankképes” megvalósíthatósági tanulmány is, továbbá megkezdődtek a tárgyalások a finanszírozásba is besegítő lehetséges stratégiai partnerekkel.

Matt Swinney, a társaság ügyvezető igazgatója szerint e technológiának szerepe lehet térségünk energiabiztonságának javításában, a kísérleti projekt pedig az egész UGC szakma szempontjából mérföldkő lehet. Hangsúlyozta a sok milliárd tonna szén „repesztésmentes” hasznosításából adódó előnyöket is. A fejlesztések Európa-szerte folynak, csak az Egyesült Királyságban például 16 ilyen beruházásra adtak ki engedélyt az elmúlt években, s Matt Swinney reményei szerint a sor hamarosan folytatódik.

A cég idézi Kovács Pál klíma- és energiaügyi államtitkárt, aki a szén föld alatti elgázosítását olyan új lehetőségnek nevezte, amely hatalmas mennyiségű új és saját energiaforrást jelent az országnak, sőt forradalmasíthatja a hazai és a régiós energiakeresleti és -kínálati fundamentumokat is. Az államtitkár kijelentése szerint a szaktárca üdvözli, hogy a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, valamint a Miskolci Egyetem együttműködik a Wildhorse-szal abban, hogy közösen gyűjtsenek adatokat a technológia régiós megvalósíthatóságának, környezeti hatásainak, engedélyezésének és bevezetésének tapasztalatairól.

Üzleti modellje szerint a WHE szénből szintetikus gázt kíván előállítani, majd eladni erőműtársaságoknak. A cég korábban napvilágot látott elképzelései szerint több szakaszban összesen 76 milliárd forintot szán a mecseki szénkészletre alapuló beruházásokra. Nem csak Magyarországon, hanem régiónk egészében is aktív lenne, vagyis egy olyan piacon, amelyet az Oroszországból érkező importgáz ural, ahol az adott kormányoknak fontos az energiabiztonság növelése, sok az ipari fogyasztó és drága a gáz. E célból a társaság Közép- és Kelet-Európa kulcsfontosságú helyein UGC-projektek indítására alkalmas területeket szeretne vásárolni.

A társaság egy másik nagy horderejű tervéről is ismert Magyarországon: a Mecsek-Öko és a Mecsekérc, valamint az MVM részvételével vegyes vállalatot kíván alapítani a hazai urániumvagyon kiaknázására. A társulás létrejöttét június 27-i rendeletével a kormány is támogatta.

Tartalék még van

A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) legújabb adatai szerint Magyarország összes földtani szénvagyona 2011. január 1-jén 10 574,45 millió tonna volt, ennek körülbelül a 80 százaléka kitermelhető, azaz 8506,1 millió tonna. A szénkincs bő fele lignit, harmada barnakőszén, a maradék feketekőszén. Utóbbiból 2010 óta nem bányásztak semennyit sem, barnakőszénből 910 ezer tonna, lignitből 8,2 millió tonna volt a termelés. Uránércbányászatunk régen leállt. Földtani és kitermelhető vagyonunkat a hivatal egyaránt 26,8-26,8 millió tonnára teszi.