Átüthetetlen páncélt kapott a forint, az energiaválság sem fog ki rajta: fényes jövő áll a hazai deviza előtt, de egy dátum vízválasztó lehet
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságÚjra formába lendült pénteken a forint az olajárak enyhe csökkenésével párhuzamosan, az euró jegyzése egészen 362 forint közelébe esett, miután csütörtökön még 365 forint fölött is járt. A Bloomberg Intelligence európai feltörekvő piaci elemzője, Sergei Voloboev hosszabb távon is optimista a hazai devizával kapcsolatban, noha a forint árfolyama rövidtávon erősen függ az amerikai-iráni konfliktustól és annak az olajárakra, valamint a globális kockázatvállalási hajlandóságra gyakorolt hatásától.
Hosszabb távon a forint a nyerő
A magyar deviza ugyan június közepe óta elmarad a legtöbb régiós versenytársától, mivel egyrészt rendkívül érzékeny az energiaárak emelkedésére, másfelől korábban nagyot ralizott az áprilisi választások után.
- Az újra beindult EU-finanszírozás,
- az euróbevezetés célkitűzése,
- valamint a szigorúbb költségvetési és inflációs célok
további támogatást nyújthatnak a forintnak és a magyar kötvénypiacnak, ami különösen jól jön egy energiaársokk idején - emelik ki hozzá a hírügynökség elemzői.
Az euróbevezetés előtti további dezinfláció is segíthet a forintnak versenyképessége visszanyerésében
– tették hozzá Voloboev.
A felszabadított EU-alapok várhatóan ellensúlyozzák a drágább energiaimport magyar folyó fizetési mérlegre és a költségvetésre gyakorolt negatív hatását, abban az esetben is, ha a rezsicsökkentést meghosszabbítják.
A magyar deviza középtávú kilátásai szorosan összefüggenek a költségvetési kiigazítás előrehaladásával, és tükrözik a közelmúltbeli energiasokkok hatását az ország külső fizetési mérlegére.
Hosszabb távon a forint ERM II. mechanizmusba való felvétele 2028-ig - ami az euró 2031-es bevezetésének feltétele - a magyar költségvetés és növekedés további uniós támogatásával együtt mind a forint javára válhat a közös valuta bevezetését megelőző időszakban.
A Tisza Párt kétharmados többsége az április 12-i választások után szabad utat adott a gyors kormányalakításnak és a politikai változások szélsebes levezénylésének, ami elősegítette az uniós források – összesen 16,4 milliárd euró – feloldását.
Bár az euróövezeti tagság hivatalos politikai célkitűzésként való elfogadása elmaradt, amit várhatóan október-novemberben egy kapcsolódó költségvetési kiigazítási programmal együtt pótol a parlament, önmagában a kötelezettségvállalás mégis jelentősen csökkentette a kötvényhozamokat.
A kiigazítás legnagyobb részét ebből következően a 2030-ban esedékes választások előtt kell végrehajtani, ami azt jelenti, hogy a forint „üzleti kockázata” középtávon a legmagasabb.
Tovább csökkenhetnek a kamatok is
A magyar infláció idén eddig messze a 3 százalékos cél alatt maradt, amit a stabil élelmiszerárak és a forint erősödése vezérelt. Ez pedig lehetővé tette, hogy az MNB - három lépésben - összesen 75 bázisponttal csökkentse a kamatlábakat, és a júliusban meredeken emelkedő olaj- és gázárak ellenére továbbra is laza politikát folytasson.
Sőt, egy újabb kamatcsökkentésre is sor kerülhet augusztusban az energiaárak emelkedése és a forint június közepi csúcsokról való visszaesése dacára, illetve a nyári időszak után is jöhetnek még további kamatcsökkentések, amelyeket amúgy a határidős ügyletek még nem is árazták be teljes mértékben.
A jegybank ugyanakkor készen áll rá, hogy az inflációs célt még idén 3 százalékról 2 százalékra csökkentse, függetlenül az euró bevezetésének ütemtervétől
- írja a Bloomberg. Ez a fontos monetáris politikai kiigazítás további támogatást nyújtana a forintnak és a kötvénypiacnak.
Mindennek következtében a forint várhatóan megtartja előnyét közép-kelet-európai versenytársaival szemben.
