Megállt az egészségügyi ráfordítások növekedése
Arra már a KSH adatai mutatnak rá, hogy az OECD-országok közül egyedüliként Magyarországon 2007-től mind kevesebb jut az egészségügyre. A recesszió és a költségvetési megszorító – különösen a gyógyszerkasszát érintő – intézkedések hatására 2009-re a három évvel azelőtti szintre süllyedt reálértékben az egy főre jutó egészségügyi kiadás, miközben 2003 és 2006 között inflációt meghaladó növekedés volt. A világgazdasági válság nyomán szinte az összes OECD-ország kénytelen volt a kiadások lefaragását eredményező intézkedéseket hozni. Írországban a béreket, az egészségügyi dolgozók számát is csökkentették, és visszafogták a gyógyszertámogatás mértékét. A gyógyszerkiadások visszavágása érdekében szinte mindenütt még inkább az olcsóbb „másolat” készítményeket kezdték el preferálni.
Észtországban emellett mérsékelték a szakminisztérium adminisztratív kiadásait és az egészségügyi szolgáltatások állami támogatását. Csehország a kórházi napidíjat emelte meg, és összevont kórházakat csakúgy, mint Izland.
Az egészségügyi kiadások GDP-n belüli aránya a kiadások visszafogásával mérsékelten, 9,6-ról 9,5 százalékra csökkent. A GDP-ből továbbra is az Egyesült Államok költötte egészségügyre a legtöbbet (17,6 százalék), Mexikó és Törökország a legkevesebbet (6,2 és 6,1 százalék). Magyarországon a GDP-arányos egészségügyi kiadások folyamatosan csökkennek: a 2003-as 8,3-ról 2009-re 7,3 százalékra estek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.