Megszólalt Oroszország magyarországi nagykövetsége a vagyonbefagyasztásról: „megvan a megfelelő arzenálunk, célzottan fogunk cselekedni"

Már az október 23–24-i EU-csúcson érzékelték Oroszországban a magyar sajtó fokozott érdeklődését az orosz vagyonelkobzással kapcsolatban, és arról, hogy Oroszország milyen választ ad arra, hogy az Európai Unió az orosz–ukrán háborúban Ukrajna támogatására használná fel ezeket a pénzeket olvasható abban az állásfoglalásban, amely a Világgazdasághoz „Oroszországi Föderáció Nagykövetsége protokollja” aláírással érkezett. 

Mint fogalmaznak, „az október 23–24-i EU-csúcstalálkozó hátterében megfigyeltük a magyar szakértői és újságírói közösség aktivizálódását, amely azt próbálja megérteni, mit tehet Oroszország válaszul az európai joghatóságoknál, különösen a belga letétkezelő Euroclear számláin elhelyezett arany- és devizatartalékainak illegális felhasználására.” Mint ismert, az Európai Unió vezetőinek végül nem sikerült egyértelmű lépést tenniük a befagyasztott orosz vagyon Ukrajna számára történő hasznosításában.

A szöveget változatlan formában idézzük:

„Mindenki számára, aki Oroszország lehetséges válaszlépésein gondolkodik, világossá kell válnia, hogy

• először is nemcsak a nemzetközi jog megsértéséről van szó (Az EU részéről ha így jár el – a szerk.), hanem banális lopásról is, amely nem marad megfelelő jogi válasz nélkül Moszkva részéről, és ez mindenkit érinthet, aki valamilyen módon érintett az ilyen illegális akciók elfogadásában és végrehajtásában.
• Másodszor, országunknak elegendő arzenál áll rendelkezésére a veszteségek kompenzálására szolgáló intézkedések és lehetőségek terén. És nagyon célzottan és a kölcsönösség elve alapján fogunk cselekedni.

A vagyonbefagyasztást megsínyli az európai beruházási környezet

Egy ilyen ellenséges lépés következményei nagyon negatívak lesznek az európai pénzügyi rendszerre nézve – hangsúlyozzák. Az EU „biztonságos pénzügyi menedékként” szerzett hírneve visszavonhatatlanul elveszne, és az EU pénzügyi szektorába vetett bizalom nullára csökkenne. Emellett a befektetési tevékenység visszaesése és a befektetési környezet romlása felgyorsulna Európa amúgy is problémás gazdaságában. A szuverén kül- és belpolitikát folytató államok között aligha akad olyan, amelyik hajlandó lenne megtakarításait olyan joghatóságokban kockáztatni, amelyek a nemzetközi és a szerződési joghoz semmi közük nem akarnak – áll a közleményben. 

Mi történt eddig?

Az Európai Unió vezetői a kétnapos találkozón októberben kiizzadtak magukból egy dokumentumot, hogyan lehetne az orosz–ukrán háború elején befagyasztott orosz vagyonokat Ukrajna javára felhasználni. Bár a konkrét összegekről, sem más lényeges kérdésről nem született döntés, az elméleti keret valamennyire kirajzolódott. A terv azonban számos jogi, politikai és gazdasági kockázattal járat, és a végrehajtásához az EU-nak még számos akadályt kell elhárítania. 

Először lássuk az elméletet. Az EU nem tervezi az ország vagyonának végleges elkobzását. Ehelyett egy összetett, de körültekintően megfogalmazott mechanizmust dolgozott ki:

1. Biztosított kölcsön: az EU szerződést kötne az Euroclearrel, a brüsszeli pénzügyi közvetítővel, aki nagy mennyiségű befagyasztott orosz eszközt kezel. Az Euroclear ezen eszközök fedezetével kölcsönt adna az unió számára.
2. Pénz Ukrajnának: az EU továbbítaná ezt a kölcsönt Ukrajnának, mely így éves szinten akár 45 milliárd euróhoz is hozzájuthatna 2026 és 2028 között. Ez a pénz létfontosságú lenne az ország védelmének és gazdaságának fenntartásához, különösen az amerikai támogatás kivonása után.
3. Visszafizetés az orosz jóvátételből: a háború végeztével Ukrajna visszafizetné az EU-nak a kölcsönt. Azonban nem a saját forrásaiból, hanem egy elméleti forrásból: az Oroszországtól követelt jóvátételekből. Ez a terv egyik legbizonytalanabb feltétele.
4. A kör bezárul: amint Oroszország megfizeti a jóvátételt, az EU feloldaná a szankciókat. Az Euroclear ekkor hozzáférhetne a fedezetül szolgáló eszközökhöz, és visszautalhatná azokat Oroszországnak.

A legnagyobb nyitott kérdés, hogy mi történik, ha Oroszország megtagadja a jóvátétel fizetését, vagy a háború a végtelenségig húzódik. Ebben az esetben az EU és különösen Belgium, ahol az eszközök nagy része található, potenciálisan hatalmas veszteséggel nézhetne szembe.

Befagyasztott orosz vagyon: Belgium nem hagyja

A csütörtöki találkozón az országok vezetői elvileg támogatták a koncepciót, de a részletekben jelentős nézeteltérések maradtak fenn. Belgium komoly fenntartásokat fogalmazott meg: fő aggodalmuk, hogy ha a jóvátétel elmarad, őket terhelné a kölcsön visszafizetésének anyagi terhe.