A száraz Homokhátságon kínlódik a gazda a biogabonával
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA Duna–Tisza közén a bioszántókat művelő gazdák összes hasznát elvitte az aszály. Alig harmadát takaríthatták be annak a hozamnak, amire tavasszal számítottak. Nagy szakmai önbizalommal rendelkezik az a gazda, aki biotermesztésre adja fejét a homokhátsági szántókon. Másokat a szegénység kényszerít ott a kevesebb forgótőkét igénylő biogazdálkodásra.
Műtrágyák, növényvédő szerek nélkül kevesebb ugyan a kiadásuk, de nagyobb a termesztési kockázat. A Homokhátságra jellemző szélsőséges időjárásban, a gyenge termőképességű talajokon kedvezőbb évjáratokban is fele biotermést takarítanak be a kalászosokról, mint az integrált termesztésben gazdálkodók ugyanarról a növényről. Az egészséges biogabona hozamának elmaradását azonban nem kompenzálja a piac, általában csak másfélszer többet adnak érte a kereskedők, mint amennyit a tömegtermesztésű gabonáért fizetnek. Központi támogatás tartja a lelket a biogazdaságokban.
A nagykőrösi Terraker Kft. kereken tíz éve termeszt biorozsot az agrárkörnyezetvédelmi program keretében. Szabó Balázs cégvezető most azt mondja, ha letelik az ötéves pályázati ciklus, talán felhagynak a biogazdálkodással.
„Gyenge, 10–17 aranykoronás homokon 90 hektárt állítottunk be, de ennek a területnek csak a felét adhatjuk a rozsnak a kötelező vetésforgó miatt. Biorozsot kevesebb ráfordítással lehet termeszteni, ezért döntöttünk mellette annak idején, de kevésbé jövedelmező, idén örülhetünk, ha a támogatás mellett nem fizetünk rá. Hektáronként 1,3 tonna a termés, a vetésváltásban kísérő növény, a silócirok sem pótol, teljesen tönkrement az aszályban. A rozs árát még nem közölte velünk a felvásárlónk, megvárja az európai eredményeket. Tavaly a biorozsért másfélszer annyit kaptunk, mint a normál rozsért, de idén csökken ez a különbség. Utóbbiért jelenleg már 65 ezer forintot adnak tonnánként, viszont a biotermény ára nem emelkedik ilyen mértékben az európai gabonapiacon” – magyarázta Szabó Balázs.
Szerinte az állami támogatás mellett öntözéssel és természetes tápanyag-utánpótlással jóval magasabb lenne a biotermesztés hozama a Homokhátságon. De ez csak elmélet, mert a költségek el is vinnék a hasznot. A víz utánpótlása roppant drága, az állattenyésztés pedig szinte teljesen megszűnt a térségben, ezért a szerves trágya költsége sem térülne meg a biogabona árbevételéből.
