Trump jottányit sem tágít: továbbra is vámfallal védené az amerikai ipart, az alapok már állnak – pár nap, és megint jöhet a tarifafelfordulás
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságDonald Trump második elnöki ciklusának kezdetétől egyértelművé tette, hogy a vámokat az amerikai ipar újjáépítésének egyik legfontosabb eszközének tekinti. Az elnök célja, hogy a külföldről importáló vállalatok helyett az amerikai gyártók kerüljenek előnybe, és a cégek új üzemek építésébe, valamint hazai munkahelyek létrehozásába fektessenek, hosszabb távon pedig javuljon az amerikai külkereskedelmi egyenleg a nagy partnerországokkal és régiókkal (EU) szemben. Ezért érdemes a Bloomberg összeállításában is írtakra figyelni, miszerint Trump továbbra sem tett arról, hogy erőteljes vámpolitikai lépésekkel próbáljon védelmet adni az amerikai termelési ágazatok számára.
Fotó: AFP
Az első vámfegyvert idén feburárban hatástalanította a bíróság
A bevezetett amerikai vámok kapcsán a Fehér Ház akkor ütközött komoly jogi akadályba, amikor a Legfelsőbb Bíróság idén februárban hatályon kívül helyezte Trump korábbi, vészhelyzeti jogkörre hivatkozva kivetett vámjait. Az elnök ezt követően egy másik jogszabályi lehetőséghez nyúlt, elővéve egy évtizedekkel ezelőtt a jogrendbe emelt passzust: az 1974-es kereskedelmi törvény 122-es szakasza alapján egységesen 10 százalékos vámot vetett ki az importtermékekre.
Ez az intézkedés azonban csak átmeneti megoldás lehetett, ugyanis a jogszabály alapján legfeljebb 150 napig alkalmazható. A határidő július 24-én jár le, ezért az amerikai kormányzat új, tartósabb vámrendszer bevezetésén dolgozik.
Jelenleg arra lehet számítani, hogy a Trump-adminisztráció ezúttal a törvény 301-es szakaszát használja majd az új vámok bevezetésére.
Ez a rendelkezés lehetővé teszi, hogy az Egyesült Államok kereskedelmi intézkedéseket hozzon olyan országokkal szemben, amelyek tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatnak.
Az első intézkedések mintegy 60 országot érinthetnek. A Fehér Ház szerint ezekből az államokból olyan termékek érkeznek az amerikai piacra, amelyek előállításában kényszermunkát alkalmaznak, ez pedig hátrányba hozza a magasabb bérköltségekkel működő amerikai vállalatokat.
Kényszermunka alkalmazására hivatkozva vámolná tovább Trump a fél világot
Ha a törvény 301-es szakaszához is nyúl a Trump-kabinet, egyelőre a vámok mértéke sincs kőbe vésve. A The Washington Post felidézi, hogy Jamieson Greer, az Egyesült Államok vezető kereskedelmi tárgyalója korábban azt javasolta, hogy
- azok az országok, amelyek nem tiltják megfelelően a kényszermunkával előállított termékek importját, 12,5 százalékos vámot kapjanak;
- azokkal szemben pedig, amelyek ugyan rendelkeznek ilyen szabályozással, de nem érvényesítik azt, 10 százalékos vámot alkalmaznának.
A végleges mértékeket azonban Trump még módosíthatja.
A kormányzat emellett további, a 301-es passzusra hivatkozva elrendelhető vámok előkészítésén is dolgozik: vizsgálatot indított 16 jelentős kereskedelmi partner ellen azzal az indokkal, hogy túlzott ipari kapacitást tartanak fenn, ami torzíthatja a globális versenyt.
A vámstratégia változatlan maradt
„A konkrét jogi eszközök változtak, de a kereskedelmi stratégia nem” – mondta ezt Greer a szenátus pénzügyi bizottsága előtt. A kormányzati érvelés szerint Trump vámpolitikája már eredményeket hoz.
A kereskedelmi minisztérium adatai alapján az év első öt hónapjában az amerikai külkereskedelmi hiány csaknem 4 százalékkal csökkent.
Greer szerint az Egyesült Államok több árut exportál, miközben az import egyre inkább a gyárak felszereléséhez szükséges gépekre, nem pedig fogyasztási cikkekre összpontosul.
A vámok segítségével Washington tíz úgynevezett kölcsönös kereskedelmi megállapodást is elért, amelyek egyes külföldi piacokat megnyitottak az amerikai vállalatok előtt, miközben magasabb amerikai vámokat rögzítettek.
Az Egyesült Királysággal, Japánnal és az Európai Unióval szélesebb körű kereskedelmi és beruházási megállapodások is születtek. Blake Harden, a Washington Council EY tanácsadója szerint a vámfenyegetés olyan kötelezettségvállalásokat eredményezett, amelyeket az Egyesült Államok már régóta próbált elérni.
A vámháború azonban jelentős költségekkel is jár. Mint a Világgazdaság oldalán bemutattuk, az amerikai pénzügyminisztérium gyorsabban fizeti vissza az importőröknek a korábban beszedett, utólag a bírósági döntés által jogtalannak ítélt vámokat, mint ahogy az új bevételek beérkeznek.
Májusban csaknem 22 milliárd dollárnyi vámot térítettek vissza a vállalatoknak. A Cato Institute becslése szerint a teljes visszafizetendő összeg meghaladhatja a 170 milliárd dollárt. Az amerikai vám- és határvédelem (CBP) szerint június végéig több mint 71 milliárd dollárt már visszautaltak az importőröknek.
A visszatérítések azonban nem jelentik a vámterhek végét. A vállalatok továbbra is vámot fizetnek a világ számos országából érkező termékek után, miközben Trump újabb intézkedéseket készít elő.
A vámok az inflációt is növelhetik
A Fehér Ház szerint a vámok az amerikai ipart erősítik, független elemzések azonban arra utalnak, hogy rövid távon kedvezőtlen hatásuk is lehet.
A dallasi Federal Reserve Bank friss tanulmánya szerint a vámok hozzájárulnak az infláció emelkedéséhez. A jegybanki elemzők úgy számoltak, hogy vámok nélkül az amerikai infláció egyik kiemelt mutatója márciusban éves szinten 2,3 százalékkal nőtt volna, a tényleges 3,2 százalékos emelkedés helyett.
Közben az amerikai feldolgozóipar foglalkoztatottsága sem erősödött olyan ütemben, ahogy azt a kormányzat várta: Trump visszatérése óta mintegy 75 ezerrel csökkent a gyári dolgozók száma.
Trump azonban továbbra is kitart a vámokra épülő stratégia mellett. Az elnök célja, hogy a jogi akadályok ellenére is fenntartsa az importot drágító intézkedéseket, és hosszú távon az amerikai termelés felé terelje a vállalatokat. A következő hetekben derülhet ki, hogy egy új vámrendszer mennyiben lesz képes kiváltani a bíróság által megállított korábbi intézkedéseket.
