Gyengélkedik a német ipar

A májusi 1,78 százalékos bővülés után júniusban 0,9 százalékkal csökkent az ipari termelés volumene Németországban – jelentette be szerda délben a berlini gazdasági minisztérium. A piac valamivel kisebb mértékű visszaesésre számított, a Bloomberg konszenzusa 0,8 százalékos zsugorodás volt. Éves összevetésben – munkanaphatással kiigazítva – 0,3 százalékkal csökkent a kibocsátás.

Alig több mint egy napon belül ez már a harmadik adat, amely arra utal, hogy a legnagyobb európai gazdaság – hazánk első számú külkereskedelmi partnere – sem képes kivonni magát az európai trendből. Hétfőn az ipari rendelésállomány-adat okozott hatalmas negatív meglepetést: júniusban az állomány 7,8 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál – miközben a piac „mindössze” 2,5 százalékos zsugorodásra számított. Szerda reggel a külkereskedelmi adatok folytatták a sort, amelyek szerint az export és az import volumene egyaránt tovább csökkent júniusban: az előbbi a májusival megegyező mértékben, 1,5 százalékkal maradt el az előző havitól, az import esetében pedig gyorsult a zsugorodás üteme: a májusi 1,5 százalékról 3 százalékra. A múlt héten a júliusi beszerzési menedzser indexek (BMI) borzolták a kedélyeket: a londoni Markit Economics által számított, a feldolgozóipar bővülését jelző mutató a júniusi 45-ről 2009 májusa óta nem látott mélységbe, 43-ra esett.

A német adatok a magyar gazdaság kilátásait is borúsabbá teszik, döntően a külkereskedelmi kapcsolatok miatt: Európa lokomotívja a magyar exportból és importból egyaránt 25 százalékos részt hasít ki. Németország külkereskedelmi partnerei között – a szövetségi statisztikai hivatal 2011-es összesítése szerint – hazánk mind az export, mind az import tekintetében a 16. helyen áll. A német áruk első számú célpontja Franciaország, az összkivitel tavaly meghaladta a 100 milliárd eurót. A behozatal tekintetében Hollandia vezet, ahonnan Németország bő 82 milliárd eurónyi értékben importált árukat tavaly.

Magyarországon a külföldi tulajdonban lévő vállalatok 600 ezer embernek adnak munkát, akik közül nagyjából 250 ezren dolgoznak német tulajdonú cégnél. A német működőtőke-állomány 2009 végén 17 milliárd euró volt. A közvetlen német tőkebefektetés 2011-ben az előző évi 2,15 milliárd euró után 724 milliárd euróra csökkent – annak ellenére, hogy a német hátterű vállalatok a nyereségükből összesen 1,117 milliárd eurót újra befektettek.

„Nem csak a magyar gépipar, de az ország iparának egésze függ a német gazdaság alakulásától. Nem véletlen, hogy aggodalommal tölt el minket minden olyan adat, mely a németországi gazdasági teljesítmény romlására utal” – mondta Vadnai Gábor, a Magyar Gépipari és Energetikai Országos Szövetség (Mageosz) főtitkára. A magyar gépipar egyébként is erősen exportfüggő, Németország mellett sokat szállít a francia és az olasz s általában az uniós piacra is. A német ipari termelés esését megérzik majd a francia exportőrök is, ha pedig csökken a német kivitel, abban az is benne lesz, hogy a németországi iparvállalatok Magyarországról is kevesebb brendezést, alkatrészt vásároltak.

„Nem vezetjük tételesen, hogy a Videoton tételében mekkora hányadot jelent a németországi eladás, mert ha egy-egy vevővel szerződünk, akkor a tényleges kiszállítás legtöbbször több telephelyre, az egész európai igény kielégítésére történik. A partnereink közül a legtöbb német, francia vagy USA székhelyű cég” – válaszoltak a társaságnál. Éppen ezért a cég nem egy-egy ország, hanem az össz-európai piac ingadozásait érzékeli, hiszen ha beszállítunk elektronikát egy adott ipari berendezésbe, akkor a vevője a készterméket általában minden európai országban értékesíti.

– Egyelőre nem hallani a megrendelések csökkenéséről, de ha visszaesik az iparág termelése Németországban, az komoly bajt okozhat a magyar beszállítóknak – mondta Bogdanovits László, a Magyar Járműalkatrész-gyártók Országos Szövetségének (Majosz) a főtitkára. A 210 céget tömörítő szövetség ugyanakkor már jó ideje javasolja a tagvállalatoknak, hogy – ha lehet – diverzifikálják a megrendelőiket.

– Nem azért kényszerülünk a lépésre, mert nincs elég megrendelésünk, hanem azért, mert nem tudunk versenyezni a boszniai termelési költségszinttel – mondta el lapunknak Csillag Balázs, az egyik német prémium márkának bőrből kézifék- és sebességváltó szoknyákat, ajtó- és műszerfalbetéteket, valamint üléshuzatokat készítő cég ügyvezető igazgatója, aki nem kívánta kommentálni értesülésünket, hogy a Prevent Austria GmbH-hoz tartozó cég áttételesen egy bosnyák családi vállalkozás tulajdonában van. Miután azonban Bosznia-Her­cegovinában sokkal olcsóbb a termelés, az a döntés született, hogy az erős konkurenciaharc miatt veszteségessé vált folyamatokat Boszniába telepítik.

– Nem azért kényszerülünk a lépésre, mert nincs elég megrendelésünk, hanem azért, mert nem tudunk versenyezni a boszniai termelési költségszinttel – mondta el lapunknak Csillag Balázs, az egyik német prémium márkának bőrből kézifék- és sebességváltó szoknyákat, ajtó- és műszerfalbetéteket, valamint üléshuzatokat készítő cég ügyvezető igazgatója, aki nem kívánta kommentálni értesülésünket, hogy a Prevent Austria GmbH-hoz tartozó cég áttételesen egy bosnyák családi vállalkozás tulajdonában van. Miután azonban Bosznia-Her­cegovinában sokkal olcsóbb a termelés, az a döntés született, hogy az erős konkurenciaharc miatt veszteségessé vált folyamatokat Boszniába telepítik.-->