Külföldi tőke: területi különbségek
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságDél-dunántúli székhellyel 2010 végén 1218 külföldi érdekeltségű vállalkozást tartottak nyilván, ami azt jelenti, hogy a térségben székhellyel rendelkező összes társas vállalkozás 3%-ában volt jelen külföldi működő tőke. Számuk az e térségbe tartozó megyék közül Baranyában volt a legjelentősebb, 557, Somogyban 440, Tolnában 221 volt bejegyezve. A társas vállalkozásokon belüli arányuk Somogy megyében volt a legmagasabb, 3,7%. Lényegesen nagyobb azonban ennél a szerepük a foglalkoztatásban: a régióban 2010-ben az összes társas vállalkozásnál alkalmazásban állónak 18%-át (27 181 főt) külföldi érdekeltségű vállalkozás foglalkoztatta, az érintett három megye közül Baranyában 15, Somogyban 27, Tolnában 13% volt az arányszám. A térség vállalkozásaiban megjelenő külföldi tőkeösszeg 175,5 milliárd forintot tett ki, amelyből a nagyobb hányadok Baranya és Somogy megyéhez kötődtek (az előbbi sorrendben 42%, illetve 46%), Tolna megyei szervezetek működtetéséhez a külföldi befektetések 12%-a kapcsolódott. A vizsgált időszakban a tőkeösszeg alapján egyre hangsúlyosabbá váló Somogy megyei szerep az utóbbi öt évben mérséklődött.
Tőkeösszetétel szerint 2010-ben a külföldi érdekeltségű vállalkozások 68%-a kizárólag külföldi, 17%-a külföldi többségű volt, közel 15%-a hazai többségűnek minősült. A külföldi tőkeösszeg eloszlása azonban az előbbitől eltérően alakult, kizárólag külföldi vállalkozásokban 54%, külföldi többségűben 42%, és belföldi többségűben bő 4% jelent meg. Baranya és Tolna megyében a kizárólag, Somogyban pedig a többségében külföldi tulajdonú szervezetekben jelent meg a külföldi befektetések nagyobb hányada.
A befektetések területi egyenetlensége a régión belül is megmutatkozott. A vállalkozások száma alapján lényegesen egyenletesebb a kistérségek szerinti eloszlás, de mindhárom megyében a megyeszékhelyek környékén tartották nyilván a legtöbb ilyen szervezetet, a tőkevonzás azonban ettől némileg eltérően alakult. Somogy megyében ugyanis a Tabi kistérségben telepedett le olyan, nagy tőkével – de régión kívül is több megyében – működő multinacionális vállalkozás, amely nagymértékben meghatározza a térség mutatóit. A legkedvezőtlenebb helyzetben ugyanakkor a – társadalmi és gazdasági szempontból is nagyon súlyos gondokkal küzdő – Sellyei kistérség van, amely nemcsak a külföldi, de a hazai tulajdonban lévő rentábilis vállalkozásokból is nagyfokú hiányt szenved.
A régióban 2010-ben külföldi tőke részvételével működő vállalkozásoknak a legjelentősebb hányada, 24%-a a Pécsi kistérségben volt bejegyezve, s 9%-ukat Kaposvár, 7%-ukat Szekszárd környéki székhellyel tartották nyilván. A vállalkozások népességarányos fajlagos mutatószáma (sűrűsége) azonban nem ezekben a kistérségekben volt a legmagasabb. A külföldi érdekeltségű vállalkozások tízezer lakosra jutó száma Baranyában Siklós, Mohács, Szigetvár, Pécs, Sásd, Somogyban Balatonföldvár, Siófok, Marcali, Fonyód, Lengyeltóti és Barcs körzetében haladta meg a régiós átlagot, viszont egyetlen Tolna megyei kistérségben sem érte azt el. Mint már utaltunk rá, a Sellyei kistérségben a legrosszabb a helyzet, ahol mindössze két külföldi érdekeltségű vállalkozás működött (tízezer lakosra számítva ez 1,5-es átlagot jelent, a régió egészét jellemző csaknem 13-mal szemben). A külföldi tőkeösszegből a Pécs körzetében működő szervezetek bő 26%-kal részesedtek, a másik két megyeszékhely környékének aránya azonban alacsonyabb volt.
Baranya és Somogy megyében egyaránt nagyon nagy, 300–400-szoros különbség mutatkozott a legmagasabb és a legalacsonyabb fajlagos tőkeösszeget jegyző kistérségek között, amelyek az előbbi megyében a Szigetvári és a Sellyei, az utóbbiban pedig az imént már említett Tabi és a Csurgói kistérségek voltak.
Országosan a közép-magyarországi régió dominál
A külföldi érdekeltségű vállalkozások magyarországi letelepedése, így számuk gyarapodása az 1990-es évtized első felében volt a legélénkebb, amely gyakran függött össze a privatizációkkal. Az évtized második felében számuk már lassabban emelkedett, majd az ezredforduló utáni években stagnált, illetve mérséklődött, de 2007 és 2010 között újra növekedés tapasztalható. Magyarországon 2010-ben 29 546 ilyen vállalkozást tartottak nyilván, számuk az 1995. évinél egyötöddel, a 2000. évinél bő egytizeddel (11%-kal) volt magasabb. A hét tervezési-statisztikai régió közül csupán a Közép-Magyarországon nyilvántartott – és már korábban is többségben lévő – külföldi érdekeltségű vállalkozások súlyaránya növekedett.
