Olimpia: dollármilliók úsztak el

Komoly felháborodást keltett a brit fővárosban az olimpia első napjaiban, hogy miközben helyi szurkolók százezrei nem jutottak belépőhöz, a sportesemények többségén igencsak foghíjasok voltak a lelátók. Egyes becslések szerint a második napon például 60–70 ezer hely maradt üresen, ami azt jelenti, hogy a létesítmények kihasználtsága a 85 százalékot sem érte el.

Szakértők eleinte arra gyanakodtak, hogy a szponzorok meghívottjai maradtak otthon, a tikettek 13 százalékát ugyanis a támogatók között osztotta szét a szervezőbizottság (LOCOG), márpedig a céges vendégek a korábbi olimpiákon sem minden esetben mentek el a rendezvényekre. A szponzorok ugyanakkor cáfolták, hogy a számukra fenntartott helyek állnának üresen, amit erősíteni látszik, hogy a Procter & Gamble például olimpikonok családjai között osztotta szét a belépők jelentős részét, míg a Coca-Cola promócióiban használta fel a jegyeket, amelyek így a szurkolókhoz jutottak (azaz legrosszabb esetben is a feketepiacra kerültek ki). Arról nem is beszélve, hogy a szponzori meghívottak részleges távolmaradása önmagában nem indokolna ilyen alacsony kihasználtsági mutatót, s mivel a helyi szurkolóknak fenntartott jegyeket (az összes belépő 75 százalékát) a britek elkapkodták, kizárásos alapon maradt a tikettek azon 12 százaléka, amit a nemzeti olimpiai bizottságok kaptak meg, hogy a külföldi rajongóknak értékesítsék. A nemzetközi jegyeladásokkal kapcsolatos problémát a helyi lapok is hamar felismerték: a Mail on Sunday vasárnap arról számolt be, hogy számos külföldi olimpiai utaztató londoni egységében (így például a Magyar Olimpiai Bizottság hivatalos utazási irodájánál, a Pegazus Sport Toursnál is) még százával lehet kapni jegyeket, sőt a lap egyik munkatársának sikerült is belépőt váltania egy kerékpárversenyre a kitelepült francia jegyirodában.

Kamuti Balázs, a Pegazus Sport Tours ügyvezetője a Világgazdaságnak elmondta: bár a több száz jegy a londoni játékok magyarországi jegyértékesítője esetében túlzás, valóban maradtak belépők a cégnél, s ezek egy részét a londoni irodában helyi szurkolók vásárolták meg. A cégvezető jelezte: hazánk összesen 18 ezer tikettet kapott az olimpiai eseményekre, amelynek több mint 90 százaléka már itthon elfogyott, így a társaság a brit fővárosban mindössze 1500–1600 jegyet vitt el, s ott ezek nagy részén is túladott. A szakember hozzátette: elsősorban a kiugróan drága belépőket kellett visszaküldeni a szervezőknek, az olcsóbbakat elkapkodták a szurkolók.

Kamuti Balázs egyben arra is rávilágított, mi okozta, hogy az első napokban valóban több száz hely állt üresen az olimpiai eseményeken. A külföldi forgalmazók ugyanis 48 órával az események előtt „visszatöltötték” az értékesítési rendszerbe azokat a belépőket, amelyeket nem sikerült eladniuk, s ezzel elvileg elérhetővé tették azokat a brit rajongóknak is, mivel azonban az informatikai rendszer nem működött tökéletesen, a harmadik napig a helyi szurkolók nem tudták megvásárolni ezeket a jegyeket. Az ügyvezető kiemelte: a szervezők mostanra nagyrészt úrrá lettek a technikai problémákon, s bár még akadnak kisebb gondok, a létesítmények kihasználtsága már jóval magasabb.

Drágább jegyek

A technikai problémák a szervezőknek is komoly károkat okoztak, az üresen maradt helyek miatt ugyanis dollármilliókkal lehet alacsonyabb a jegyárbevétel. A LOCOG úgy kalkulált, hogy a 8,8 millió belépő értékesítéséből 600 millió font (933 millió dollár) folyhat be, ami igen komoly bővülés az előző olimpiához képest, hiszen Pekingben csak 185 millió dollárhoz jutottak ebből a forrásból a szervezők. A különbség oka, hogy míg 2008-ban 4 dollár alatt is lehetett jegyet váltani, most a belépők 60 százaléka ennél legalább 15-ször drágább.