Eredetileg a panellakások felújításához és az energiatakarékos fűtési rendszerek kiépítéséhez kívánt az állam olyan, kedvezményes hitelt adni, amelynél a lakóknak önerőt sem kellene felmutatniuk, később már az összes megújuló alapú energiahasznosítás megsegítési szándékáról is lehetett hallani.
A zöldbanknak – mely teljesen állami tulajdonú formációként indult volna, majd az állami részesedése 51 százalékra esett volna benne – 2011. január 1-jére kellett volna felállnia, de nem történt semmi. A fordulatot az hozta, hogy mostanra körvonalazódtak a kormány által megvitatható elképzelések. Mint a Világgazdaság az ügyhöz közeli forrásból megtudta: a zöldbank alapvetően üzleti alapon jönne létre, vagyis az állam és az üzleti szféra közötti együttműködés formájában.
Az állam pénzügyi ösztönzőkkel szállna be, partnerei pedig a piaci alapú finanszírozással. A hitelezési konstrukció az előbb említetteknél is szélesebb körű lenne: kiterjedne a mezőgazdaságra, a vízgazdálkodásra, a környezetvédelemre, az energiahatékonyságra és az alternatív energetika területére, a pénzintézet továbbá részt venne az európai uniós és egyéb fejlesztési források szétosztásában. Vállalati, lakossági és közületi ügyfelei is lehetnének.
A várakozások szerint az elképzelések megvalósítása kimozdíthatná a holtpontról az érintett területek finanszírozását és tőkeellátottságát. Érdekes lehet, hogy milyen megoldásokat választottak hasonló célok érdekében más kormányok. A Nagy-Britanniában áprilisban elstartolt, állami tulajdonú Green Investment Bank (GIB) zöld-, fenntarthatósági fejlesztési projektek finanszírozására jött létre, a brit kormány komoly összeget fektetett, de beszállhat a magántőke is. A brit hitelintézet három legfontosabb beruházási területe a tengeri szélparkok, a nem lakossági energiafelhasználás hatékonysága, valamint a hulladékfeldolgozás.Tanulságos a franciaországi megoldás is.
Ott az állam és a kereskedelmi bankok hoztak létre egy közös, speciális zöldhitelt. Ezt magánszemélyek vehetik fel 2009 tavasza óta az 1990 előtt épült lakásokra. A pénz főleg a fűtéssel és a szigeteléssel kapcsolatos felújításokra fordítható, így tetőkorszerűsítésre és nyílászárócserére, de költhető megújuló energiák felhasználására is. Ottani várakozások szerint a speciális pénzügyi termék kedvező hatással lehet a franciaországi építőiparra. A terméket azóta minden évben igénybe lehetett venni.
Talán az MFB-vel?
Kézenfekvőnek tűnik, hogy az új finanszírozási rendszer lelke az MFB Nyrt. legyen. Egy teljesen új bank alapítása igen költséges és körülményes, az állami MFB-nek pedig amúgy is az állam által kijelölt projekteket kell segítenie. Sikeres Magyarországért programja keretében most is hitelez ilyen beruházásokat panel-, lakossági és önkormányzati infrastruktúra-korszerűsítési célra is. Az állami szerepvállalást a megfelelő szakmai kompetenciájú, piaci s egyben szakmai partner tenné teljessé.
